Ingyenes webinár

Vállalati vízkockázatok Magyarországon: Szakmai Kerekasztal

Aug 25, 2026
10:00 am
On-demand webinar

Hogyan váltsuk a vízstresszt működési kontrollra és vízmegtartási stratégiára?

A hazai és globális adatok egyértelműek: a vízstressz, a visszatérő aszályok és a szigorodó gazdasági környezet már nem csupán elszigetelt környezetvédelmi ügyek. A tartós vízhiány és a folyamatosan növekvő működési költségek ma már közvetlen üzletmenet-folytonossági, ellátásbiztonsági és pénzügyi kockázatot jelentenek a gyártóipar, az energiatermelés, az agglomerációs telephelyek és a teljes beszállítói lánc számára. Következő szakmai kerekasztalunkon a vállalati vízkockázatok mögötti kőkemény valóságot helyezzük kontextusba. Megmutatjuk, hogyan válik a fizikai és költségoldali kitettség stratégiai döntési területté, és miért elengedhetetlen, hogy a vállalatok működőképes vízmegtartási és vízkezelési stratégiát építsenek ki.
Legfontosabb témáink
  • A hazai vízhelyzet nemzeti és regionális valósága: Mit mutatnak a legfrissebb adatok az Alföldön túl? Hogyan veszélyezteti a kiszáradó folyók és tavak alacsony vízállása az energiatermelést, az ipari hűtővíz-ellátást és az agglomerációs telephelyek működését?
  • A növekvő költségnyomás és a belső veszteségek: Hogyan érinti a vállalatokat az ipari víz- és szennyvízdíjak július 1-jei emelkedése? Miért jelent közvetlen pénzügyi veszteséget a belső hálózatok szivárgása és rejtett hibái?
  • Konkrét vállalati vízmegtartási és vízkezelési stratégiák: Milyen technológiai és működési megoldások léteznek a zárt láncú hűtőrendszerektől a szürkevíz-újrahasznosításig, az egyenletes vízvételezés biztosításáig és a helyszíni csapadékvíz-megtartásig?
  • Valós iparági példák és jógyakorlatok: Hogyan reagálnak a vezető hazai és nemzetközi gyártóvállalatok a kritikus vízstresszre? Milyen mérhető eredményeket hoznak a gyakorlatban alkalmazott vízgazdálkodási policy-k?
Vállalati vízkockázat és vízstressz szakmai kerekasztal Magyarországon
A webinár kezdetéig:
00
nap
00
óra
00
perc
00
másodperc
Ingyenes webinár

Miért vált a vízhiány Magyarországon környezetvédelmi ügyből kritikus üzleti és pénzügyi kockázattá?

Aszály és vízhiány hatása a magyar mezőgazdaságra és iparra

A hazai és régiós aszályhelyzet szerkezeti és tartós átalakuláson megy keresztül.
Az Alföld talajának drasztikus kiszáradásán túl a természetes vizeink tartósan alacsony vízszintje közvetlenül veszélyezteti az ipari termelést és az energiaellátás biztonságát (hűtővíz-korlátozások). Ezzel párhuzamosan az agglomerációs zónákban tapasztalható akadozó vízellátás már a telephelyi működést és bővítési terveket is korlátozza.

A fizikai vízhiányt ráadásul közvetlen költség- és infrastruktúra-nyomás kíséri:

  • Emelkedő díjtételek: Az ipari fogyasztók víz- és szennyvízdíja július 1-jétől ismét emelkedett, ami azonnal megmutatkozik a gyárak és telephelyek működési büdzséjében.
  • Saját felelősség a hálózaton: A belső vízhálózat hibáiból, szivárgásaiból származó veszteségek és többletköltségek teljes egészében az ipari cégeket terhelik – a feltáratlan szivárgás így szó szerint elfolyó pénzt jelent.
  • Rendszerszintű kockázatok: A nem kiegyenlített, hirtelen kiugró telephelyi vízfelhasználás nemcsak a saját üzemben, hanem az ellátó hálózatban is üzemzavart okozhat, veszélyeztetve a folyamatos termelést.

A mezőgazdaság és az agrárium közvetlen sérülékenysége dominóeffektusként gyűrűzik be a feldolgozóiparba, a logisztikába és a gyártásba. Ha a beszállítói lánc alapanyagai (legyen szó élelmiszeriparról, vegyiparról vagy könnyűiparról)
a tartós szárazság és a vízstressz miatt kiesnek, az közvetlen ellátási zavarokat és drasztikus áremelkedést okoz a teljes gazdaságban.  

A vízhiány ma már közvetlen üzletmenet-folytonossági kérdés.

Operatív kitettség és a telephelyi valóság

A vízkockázat kezelése a gyakorlatban nem az irodában, hanem az EHS (környezetvédelem, egészségügy és biztonság) és a műszaki üzemeltetési stratégia metszéspontján dől el:

  • Fizikai és operatív kitettség: Rendelkezésre áll-e a telephelyi működéshez szükséges vízmennyiség és minőség?
  • Szabályozási és hatósági kockázat: Képes-e a vállalat megfelelni a szigorodó vízhasználati és kibocsátási kvótáknak?
  • Reputációs kockázat: Hogyan ítéli meg a piac és a helyi közösség a vállalat vízgazdálkodását egy aszállyal sújtott régióban?

Működőképes vízkezelési és vízmegtartási stratégia

Amikor a vízhiány már a termelést veszélyezteti, a puszta "zöldbrossúrák" használhatatlanná válnak. A vállalatoknak valódi, helyszíni vízgazdálkodási és vízmegtartási stratégiára van szükségük.

Ez a folyamat a telephelyi vízhasználat pontos mérésével és feltérképezésével, a rejtett hálózati veszteségek felszámolásával, a zárt láncú hűtőrendszerek és szürkevíz-újrahasznosítási technológiák bevezetésével, valamint a csapadékvíz helyben tartásával kezdődik. A cél egy olyan gyakorlati működési kontroll kiépítése, amely érdemben csökkenti a működési költségeket és garantálja a termelésbiztonságot.

Kiknek ajánljuk a csatlakozást?

Várjuk mindazon műszaki és üzemeltetési vezetőket, EHS szakembereket, operációs igazgatókat és stratégiai döntéshozókat, akik szeretnének az elméleti megközelítéseken túlmutató, reális képet kapni a hazai vízkockázatokról, és érdekli őket a gyakorlatban is működőképes vállalati vízkezelés és vízmegtartás.

Előadók

Szakértőink

Csatlakozz vezető fenntarthatósági szakértőinkhez, és szerezd meg azokat az ismereteket és gyakorlati útmutatásokat, amelyekkel sikeresen megfelelhetsz az ESG, EHS&S és CSRD követelményeknek.
Molnár Kata
Klíma- és vízbiztonsági szakértő
Nemzetközileg elismert vízkurátor és fenntartható finanszírozási szakértő, aki a rendszerszintű kockázatok, a klímaadaptáció és a zöldpénzügyek metszéspontjában dolgozik. Küldetése, hogy a vizet a periférikus ESG-témák közül a vállalati és gazdasági stabilitás, valamint a klímaadaptáció központi hajtóerejévé emelje. Pályafutása során olyan meghatározó intézményeknél szerzett tapasztalatot, mint a Magyar Nemzeti Bank, a Morningstar Sustainalytics, a Nordea, a Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (SIWI) és a Víz Világtanács (WWC). Az MNB-nél a biodiverzitási kockázatok zöld mandátumba való integrációját vezette, emellett a UNESCO határokon átnyúló vízgazdálkodási szakértői csoportjának is tagja volt.
Ilcsik Csaba
CEO of WaterScope Inc.
Az Ipar 4.0 digitális megoldások elhivatott szakértője. Csapatával olyan innovatív, saját fejlesztésű vezeték nélküli adatátviteli és valós idejű monitoring rendszereken dolgozik, amelyek olyan helyeken is lehetővé teszik a mérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. Szakterülete a hatékony vízhasználat-menedzsment, a nyomás- és vízminőség-szabályozás, valamint az energia-monitoring. Adatvezérelt és mesterséges intelligenciával támogatott megoldásaikkal a nyers adatokat olyan proaktív döntéstámogató információkká formálják, amelyek operatív és vezetői szinten egyaránt közvetlenül csökkentik a vállalati vízkockázatokat.
Szücs-Winkler Róbert
CEO of denxpert
A denxpert vezetője és alapítója, már több mint 13 éves tapasztalattal rendelkezik a fenntarthatóság, az ESG, valamint az EHS területén. Küldetése, hogy segítse a vállalatokat a környezeti és társadalmi hatások kezelésében, a jogszabályi megfelelés elérésében, valamint fenntartható stratégiák kialakításában adatvezérelt megközelítéssel és modern módszertanok alkalmazásával.