Az EHS kockázatkezelés és a munkavédelem új szerepe a vállalatoknál

EHS kockázatkezelés: miért kerül fókuszba a munkavédelem?

Az EHS kockázatkezelés ma már nemcsak szakmai kérdés, hanem üzleti prioritás is. A munkavédelem az a terület, amelyről mindenki tudja, hogy fontos, mégis sokáig háttérbe szorult. Ismerős?

Szűcs-Winkler Róbert, a denxpert vezérigazgatója szerint ez az attitűd most kezd megváltozni – és ennek nagyon is konkrét okai vannak.

A denxpert legutóbbi on-demand webinárján Róbert és Szabó András pontosan arról beszélt. Miért kerültek reflektorfénybe a gyártóipari EHS-kockázatok, mit mutatnak a számok, és hogyan lehet ebből lehetőséget kovácsolni – nemcsak kockázatként tekinteni rájuk.

‍

Miért lett kulcskérdés az EHS kockázatkezelés?

Az EHS, vagyis az Environment, Health & Safety, nem új keletű fogalom. Az viszont, ahogyan ma a vállalatok tekintenek rá, gyökeresen megváltozott az elmúlt 20–30 évben.

Korábban a munkavédelem elsősorban operatív feladat volt. Arra összpontosított, hogy biztosítsa a munkahelyi balesetek megelőzését. Egy alapvetően reaktív szemlélet dominált az EHS területen.

A denxpert vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogyan változott ez a terület az évtizedek során. Régen a munkavédelem egy operatív feladat volt: biztosítani, hogy „Sanyi fejére ne essen tégla a gyárban”. Tiszteletre méltó cél, de alapvetően reaktív szemlélet.

Aztán jött a COVID, és egyik napról a másikra stratégiai kérdéssé vált, hogy egy vállalat egyáltalán képes-e működni, ha a munkavállalók nincsenek biztonságban. A pandémia a munkavédelmet boardroom-szintre emelte.

Ezzel párhuzamosan a befektetők is ráébredtek valamire: azok a cégek, amelyek jól teljesítenek EHS és ESG területen, hosszú távon stabilabb hozamokat produkálnak. Ez már nem CSR-kérdés, hanem üzleti logika.

A szabályozói környezet ezt tovább erősíti. A CSRD, az ESG-törvény és az egyre bővülő adatszolgáltatási kötelezettségek mind az EHS szakemberek feladatait bővítik.

‍

Valóban nőnek az incidensek, vagy csak jobban látjuk őket?

Valóban nő a balesetek és incidensek száma Magyarországon, vagy csak a média figyel fel rájuk jobban?

Statisztikailag a teljesítmény nem romlott drasztikusan sem európai, sem magyar szinten az utóbbi 10–15 évben. Ugyanakkor az EU-ban kimutatható egy enyhe növekedési trend az incidensek számában, és a balesetek száma sem csökkent úgy, ahogyan kellene.

Magyarországon viszont egyre több a magas kockázatú ipari létesítmény. Sok új gyár nyílt, és az incidensek jellemzően ott szaporodnak, ahol a rendszereket még csak kiépítik, és ahol nincs mélyen beágyazott biztonsági kultúra. Emellett a társadalom is érzékenyebben reagál az ilyen hírekre, mint korábban.

Az EHS érettségi szintek: hol tartanak a vállalatok?

Egy különösen szemléletes fejlődési modell mutatja be a különböző érettségi szinteket, amely öt szinten írja le, hol tartanak a vállalatok:

1. Túlélés: „Megcsinálom, mert kell, különben büntetés jön.” Ez nem megfelelési szándék, hanem büntetéselkerülés. Digitális rendszer ide nem illik – az Excel jobban segít a kiskapuk megtalálásában.  
2. Jogszabályi megfelelés: Stratégiai cél a teljes körű megfelelés. Vannak szabályok, auditok és dokumentáció. Róbert szerint ez ma az egészséges minimumszint.  
3. Hatékonyság: A vállalatok rájönnek, hogy ha az energiafelhasználást vagy a hulladékot optimalizálják, pénzt spórolnak. A menedzsment is kedveli ezt a szintet.  
4. Üzleti értékteremtés: Az EHS-szempontok beépülnek a termékbe és az üzleti stratégiába. Például: „80%-ban újrahasznosított alapanyagot használunk” – ez már értékesíthető üzenet.  
5. Proaktív fenntarthatóság: A vállalat az értékei mentén dönt, nem csak a profit vezérli. Ez jellemzően kisebb, tudatosabb cégeknél figyelhető meg.  

Hogy hol áll a magyar piac? Becslések szerint a cégek körülbelül 60–70%-a van a megfelelési szinten, 20–30% gondolkodik hatékonysági logikával, és mindössze 5% körül van azok aránya, akik a 4–5. szintet célozzák.

Új ISO követelmények és a munkavédelem jövője

A közelgő ISO-változások jelentősen átalakítják az EHS kockázatkezelés gyakorlatát. 2026-ban megjelenik az új ISO 14001, amely komoly változásokat hoz. Az ISO 45001 és az ISO 9001 is átalakulóban van.

Mi változik? Alapvetően az irány. A hangsúly a dokumentáltságról a valós napi működés felé tolódik. Az auditor nem azt fogja vizsgálni, hogy le van-e dokumentálva egy folyamat, hanem azt, hogy ténylegesen működik-e a gyakorlatban.

Az új ISO 14001 például külön hangsúlyt fektet a következőkre:

• biodiverzitás és klímakockázat kezelése
• életciklus-szemlélet
• lényegességi elemzés a kockázatértékelésben (hasonlóan a CSRD/GRI megközelítéséhez)
• a teljes ellátási lánc bevonása
• adat- és bizonyítékalapú működés: ki, mikor, mit tett, és hogyan  

Ez azt jelenti, hogy az a cég, amely ma csak egy jól dokumentált, de a valóságtól elszakadt ISO-rendszert működtet, hamarosan az auditorral is problémákba ütközhet.

Szintén közeleg az Industry Emissions Directive (IED) és az Energy Efficiency Directive (EED) hazai átültetése, amelyek bizonyos engedélyek megadását ISO-rendszer meglétéhez kötik majd – különösen a nagy gyártócégek esetében.

Anyacég és leányvállalat: kihívások a gyakorlatban

Multinacionális környezetben az EHS kockázatkezelés gyakran két világ között zajlik. Az anyacég standardizálásra törekszik, auditál és KPI-okban gondolkodik, míg a helyi csapat a napi operatív realitásokkal szembesül. Ez két eltérő megközelítés.

A siker kulcsa nem a kiskapuk keresése, hanem olyan megoldások kialakítása, amelyek megfelelnek a globális elvárásoknak, illeszkednek a helyi szabályozáshoz, és a gyakorlatban is működnek.

Hogyan támogatja a digitalizáció az EHS kockázatkezelést?

Szabó András a webináron a denxpert menedzsmentplatformját mutatta be. A hangsúly azonban nem magán a szoftveren volt, hanem az üzeneten: a proaktív kockázatkezelés többet ér, mint a reaktív balesetkezelés. Egy jó rendszer nemcsak akkor hasznos, ha már baj van, hanem akkor is, amikor jelzi, hogy baj lehet.

Néhány konkrét terület, ahol a digitalizáció már ma is jelentős idő- és kockázatcsökkentést hoz:

• Jogszabálykövetés: A folyamatosan változó jogszabályok naprakész kezelése és a kapcsolódó feladatok automatizálása.
• Hulladékgazdálkodás: A manuális nyilvántartások helyett gyors és átlátható digitális megoldások.
• Vegyianyag-nyilvántartás: Pontos expozíciós adatok kezelése, amely az egyik legkritikusabb terület.
• Kvázi balesetek kezelése: A megelőzés kulcsa az apró jelek felismerése – például ha „lötyög a korlát”.  

Miért most érdemes lépni?

„A legtöbb EHS-szakember azzal a céllal dolgozik, hogy csökkentse a kockázatokat és értéket teremtsen. Sokszor elakadnak a büdzsénél. Most itt a lehetőség, hogy ezeket a víziókat végre az asztalra tegyék.”

Az EHS ma már nemcsak compliance, és nem is pusztán törvényi megfelelés. Egyre inkább az üzleti működés egyik tartóoszlopává válik. Azok a vállalatok, amelyek ezt időben felismerik, versenyelőnybe kerülnek azokkal szemben, akik csak reakcióként lépnek.

A webinár anyaga on-demand formában is elérhető. Hamarosan érkezik egy újabb webinár az ISO 14001 2026-os változásairól – érdemes figyelni.

‍