Zöld Magyarország program: mit jelent az új EHS-szabályozás a hazai cégeknek?

Április 12-én új fejezet nyílt a magyar kormányzásban – és ezzel együtt valószínűleg új fejezet nyílik a hazai EHS- és környezetvédelmi szabályozásban is. A denxpert legutóbbi webinárján Szücs-Winkler Róbert (denxpert CEO) és Szabó András (EHS & IT tanácsadó) szakmai alapon vette végig a Zöld Magyarország, vagyis a Tisza-program EHS-vonatkozásait: mit ígér, mit jelent a cégeknek, és hogyan érdemes felkészülni rá.

Különleges vendégünk volt Markó Csaba, a Környezetbarát Szolgáltatók, Gyártók és Szállítók Szövetsége (KSZGYSZ) szaktanácsadója, aki bemutatta azt a javaslatcsomagot, amelyet a szövetség dolgozott ki a hulladékgazdálkodási rendszer reformjához – és amelyet a MOHU-val, illetve az új kormányával is tárgyalási alapként bocsátottak rendelkezésre.

Ez a blog összefoglalja a legfontosabb tanulságokat. A teljes webinár felvétele on-demand formában elérhető.

‍

Intézményi reform: visszatér az önálló Környezetvédelmi Minisztérium

Az egyik legtöbbet emlegetett ígéret az önálló Környezetvédelmi Minisztérium visszaállítása volt, kibővített hatáskörrel – a víz, a talaj és a biodiverzitás integrált védelmére fókuszálva. Ezzel párhuzamosan cél a független szakhatósági hálózat visszaállítása is, amely az elmúlt évek során a kormányhivatalok alá tartozott.

Mit jelent ez a cégeknek a gyakorlatban?

A szigorodó tervezői felelősség a legkézzelfoghatóbb változás: a jövőben a környezeti dokumentációkért a tervezők teljes szakmai és jogi felelősséget viselnek. Bevezetik a szakmai minősítő rendszert a legjobb technológiák (BAT) alkalmazásának igazolásához.

Szücs-Winkler Róbert a webináron így fogalmazott: a cél nem a kiskapuk keresése, hanem olyan működési modellek kialakítása, amelyek egyszerre felelnek meg a globális elvárásoknak és a helyi jogszabályoknak – és a mindennapokban valóban működnek is.

‍

Kiemelt kontroll a szennyező iparágak felett: valós idejű adatszolgáltatás

Az egyik leginnovatívabb változás a veszélyes üzemek kötelező valós idejű online adatszolgáltatása. A tervek szerint ezt nem csupán a hatóságnak, hanem a lakosságnak is elérhetővé tennék.

Ilyen jellegű kötelezettség jelenleg is létezik (például IPPC-engedélyekben vagy 300 MW feletti energiatermelőknél), de a program célja lényegesen kiszélesíteni az érintett vállalatok körét, és valódi átláthatóságot biztosítani.

Különösen az akkumulátorgyárak kerülnek a figyelem középpontjába. Átfogó felülvizsgálatot terveznek, különösen azokon a területeken, ahol a korábbi engedélyezési folyamat nem felelt meg az elvárásoknak.

Ha vállalatod veszélyesnek minősített tevékenységet végez, érdemes most felmérni, hogy az aktuális mérési és adatszolgáltatási infrastruktúra alkalmas-e egy ilyen rendszerbeli bővítésre – vagy szükség lesz fejlesztésre.

Ipari környezetvédelem: bírságok, szankciók és zöld technológiai támogatás

A jelenlegi rendszer egyik komoly kritikája, hogy a bírságok nem elég elrettentők. Ha olcsóbb jogsértőnek lenni, mint jogkövető működést kialakítani, a cégek racionalitásból sem fognak változtatni.

A program három egymással összefüggő elemet tartalmaz:

• Bírságok a helyreállításra: A jövőben a környezetkárosító cégekre kiszabott bírságokat közvetlenül egy környezeti helyreállítási alapba csatornáznák, amelyből aztán kármentesítési és ökológiai helyreállítási projektek finanszírozhatók.
• Szigorú szankciók: A szemetelő és természetromboló tevékenységekkel szemben szigorúbb következmények várhatók.
• Vissza nem térítendő támogatás a zöld átálláshoz: A program innovatív eleme, hogy a szigorúbb elvárások mellett valódi pénzügyi eszközöket is biztosít. Úgynevezett zöld technológiákra való átálláshoz vissza nem térítendő forrásokat tervez biztosítani a kormány.

A felsorolt három elemnek egységesen kell működnie ahhoz, hogy valódi változást hozzon. A bírság mértéke, a bevételek átlátható felhasználása és a technológiai váltáshoz nyújtott támogatás csak együtt hatásosak.

‍

Hulladékgazdálkodás: KSZGYSZ javaslatcsomag

A webinárunk résztvevőit megkérdeztük, hogyszerintük mely területeken lehet a legnagyobb a zöld program gyakorlati hatása.A válaszadók 40%-a a körforgásos gazdaság erősítését, 26%-a pedig ahulladékgazdálkodás fejlesztését jelölte meg – együtt ez a lista első kéthelyét foglalja el. Az elmúlt évek legjelentősebb iparági változása a 35 éves MOHU-koncesszió volt, amely a hulladékgazdálkodás három nagy területét fedtele:

• a települési hulladék kezelését,
• a gyártói felelősségi körbe tartozó termékek hulladékait,
• valamint a kötelező visszaváltási rendszert.

Markó Csaba, a KSZGYSZ szaktanácsadója és szakmai igazgatója, ismertette az észrevételek alapján összeállított javaslatcsomagot. Ezt az anyagot a MOHU-val és az új kormányzattal is tárgyalási kiindulópontként fogják felhasználni.

‍

1. Mi a legnagyobb strukturális probléma?

Az alapvető probléma az, hogy a rendszer állami közfeladatát magánvállalkozásra bízták, melynek elsődleges érdeke a gazdaságos és hatékony működés, nem pedig a közszolgáltatás-ellátás. Ez önmagában is ellentmondásokat eredményez.

A másik alapvető feszültség a 35 éves monopólium és a rövid távú alvállalkozói szerződések közötti ellentmondás. Hogyan lehet egy évtizedekre szóló rendszert hatékonyan kialakítani, ha az alvállalkozói és hasznosítói szerződések csak egy-két évre szól?

2. Az EPR-díjak problémája

Az EPR-díjak (kiterjesztett gyártói felelősség) Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak. A KSZGYSZ álláspontja szerint ennek egyik oka az, hogy a gyártói felelősségi rendszer bevételeit keresztfinanszírozásra használják, vagyis a csomagolási EPR-díjakból részben a települési hulladékkezelési rendszer veszteségeit pótolják.

A települési hulladékkezelési rendszert és a gyártói felelősségi rendszert egyértelműen el kell választani.

3. Átláthatóság és digitalizáció

A jelenlegi rendszerben a kötelezettek nem rendelkeznek átlátható információval arról, hogy a befizetett EPR-összegekből pontosan mi valósul meg. Markó Csaba rámutatott, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a koncessziós rendszer bevezetésével tovább bővültek – ma már négyféle adatszolgáltatási irány létezik, amelyekhez most a koncessziós rendszer adatszolgáltatása is csatlakozik.

A megoldás az egységes OKIR-alapú digitális adatszolgáltatás lenne, ahol a vállalati rendszerek automatikusan, valós időben tudják szolgáltatni a szükséges adatokat.

4. Mit javasol a KSZGYSZ?

A javaslatcsomag főbb pontjai:

• A MOHU-koncessziós szerződés felülvizsgálata és igazságosabb rendszer kialakítása.
• Az EPR-díjak csökkentése a hazai vállalkozások versenyképességének védelmében.
• Egységes, átlátható finanszírozási rendszer és anyagáramonkénti keretrendszer.
• Az EPR-tanácsok tényleges szerepkörrel való felruházása.
• Egységes, OKIR-alapú, automatizált adatszolgáltatás.

A szakmai képviselők, akik javaslatokkal kívánnak hozzájárulni a reformfolyamatokhoz, kérjük, forduljanak a szövetséghez.

‍

Energiahatékonyság és vállalati rezsicsökkentés

A magyar vállalkozók az Eurostat adatai szerint jelenleg az európai rangsorban a harmadik legmagasabb áramdíjakat fizetik. Ez közvetlen versenyképességi hátrány.

A program 1000 milliárd forintos keretet irányoz elő vállalati energiakorszerűsítésre (szigetelés, napelem, hőszivattyú) és célul tűzi ki a hálózati és rendszerhasználati díjak csökkentését is.

Párhuzamosan közeleg az Energy Efficiency Directive (EED) hazai transzpozíciója: az új szabályok szigorúbb szakértői követelményeket és átláthatóbb jelentéstételt írnak elő az energiahatékonysági beruházásokról.

‍

Ipari vízhasználat: a „Szivacsváros" szemlélet

Az ivóvízhálózat vesztesége Magyarországon napjainkban 15–60% között van. Ez önmagában indokolja a beavatkozást. A program különösen az ipari nagyvízfelhasználókat veszi célba.

A tervezett változások:

• A nagy vízfelhasználók (gyárak) vízkivételének szigorú mérése és ellenőrzése.
• Geotermikus energia támogatása kötelező vízvisszasajtolás mellett.
• „Szivacsváros" szemlélet: minden új ipari beruházásnál kötelező helyi vízmegtartási megoldások (esővízgyűjtés, záportározók).

Szücs-Winkler Róbert a webináron egy indiai tanácsadó cég példáján keresztül beszélt a vízkészletek sürgősségéről. India ma azt tapasztalja, hogy az ipari fejlődés egyik legnagyobb akadálya a vízhiány, még akkor is, ha a víz kulturálisan szakrális értékkel bír.

„Magyarországon is meg kell becsülni azt a vízkincset, amivel még rendelkezünk."

Munkaerőpiac és vendégmunkások: EHS-vonatkozások

2026. június 1-jétől tilos lesz az Európán kívüli vendégmunkások tömeges behozatala. Ez az intézkedés az EHS szempontjából is jelentős, különösen akkor, ha a munkaerő fluktuációja növekszik, vagy a vendégmunkások helyére más munkavállalókat kell alkalmazni. Ez a helyzet munkavédelmi kockázatokat is felvet, különösen olyan esetekben, amikor a biztonságos működéshez szükséges betanítás időigényes folyamat.

A program pozitív eleme a „Gondoskodó munkahely" program, amely adókedvezményekkel támogatja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását, ami munkavédelmi szempontból is körültekintő tervezést igényel.

Közelgő jogszabályváltozások, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni

A Zöld Magyarország program mellett három EU-s jogszabályváltozás is közvetlen hatással lesz a hazai EHS-megfelelésre:

ISO 14001:2026:

Az új verzió az alábbi területeken hoz érdemi változást:

• A felsővezetés aktív és igazolható szerepvállalása (nem elég a névleges jóváhagyás)
• Teljes értékláncra kiterjedő életciklus-szemlélet
• Szabályozott változáskezelés
• Adat- és bizonyítékalapú működés: ki, mikor, mit tett

Az auditorok egyre kevésbé a dokumentumokat fogják vizsgálni, hanem azt, hogy a rendszer a valóságban is működik-e.

IED 2.0 – Ipari Kibocsátások Irányelve:

Szigorúbb BAT-követelmények, részletesebb monitoring, nagyobb átláthatóság. Az IPPC-engedélyezési folyamatok is változnak, és egyes vállalatok számára kötelezővé válik az ISO-rendszerek működtetése.

EED – Energiahatékonysági Irányelv transzpozíciója:

Szigorúbb szakértői elvárások és átláthatóbb jelentéstétel az energiahatékonysági beruházásokról.

‍

Beruházás-szabályozás: vége az automatikus „kiemelt státusznak"

A „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű" státusz eddig lehetővé tette, hogy egyes beruházások megkerüljék a helyi építési és környezetvédelmi szabályokat. Ez a lehetőség megszűnik. A változások:

• A kiemelt beruházások szabályozásának átdolgozása: nincs több automatikus mentesség.
• A barnamezős beruházások (elhagyott ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezősekkel szemben.
• Kötelező lakossági egyeztetés minden nagyberuházás előtt.

Új-Zélandon a hatóság nem „engedélyt" (permit), hanem „beleegyezést" (consent) ad ki. Más szóval, egy olyan megegyezést hoznak létre, amelyben a helyi közösség valóban részt vesz. Ez a bizalomépítés hosszú távon mindkét fél számára eredményesebb.

‍

Hogyan segít a denxpert platform a változásokra való felkészülésben?

A Szabó András által bemutatott denxpert EHS & ESG Menedzsment Platform pontosan azokra a kihívásokra nyújt választ, amelyek a fenti változásokból következnek:

Jogszabálykövetés: A rendszer automatikusan jelzi az új és módosított jogszabályokat, és lehetővé teszi, hogy a csapat releváns/nem releváns döntést hozzon, feladatokat rendeljen hozzájuk, valamint auditbiztos módon dokumentálja a megfelelőséget.

Hulladékgazdálkodás: A telephelyen keletkező hulladékok rögzítése, a szállítások dokumentálása, valamint egyetlen kattintással az OKIR-rendszerbe exportálható XML-fájl.

Vegyianyag-menedzsment: A behozatali engedélyeztetéstől a nyilvántartáson át a mérési kötelezettségek kezeléséig. Automatikus jelzés, ha egy anyag tiltólistára kerül vagy SVHC-státuszt kap.

Valós idejű adatszolgáltatás: Ha a hatósági elvárás a valós idejű online adatszolgáltatás irányába tolódik (ahogy a program ígéri), az a denxpert-féle digitális rendszerek fontosságát tovább növeli – szemben az Excel-alapú nyilvántartásokkal.

‍

Miért most érdemes lépni?

A webinár alatt feltettük a kérdést: melyik megközelítés jellemző a résztvevőkre a környezetvédelem területén? A válaszadók fele reaktívnak vallotta magát – vagyis jogszabályokhoz igazodnak, nem előre terveznek. Csupán 29% dolgozik proaktív szemlélettel. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert éppen most érkezik az a szabályozási hullám – Zöld Magyarország program, ISO 14001:2026, IED 2.0, EED –, amely a reaktív hozzáállást a legdrágábbá teszi. Nem feltétlenül bírságban, hanem felkészülési időben, operatív terhekben és elmaradt pályázati lehetőségekben.

A Zöld Magyarország program ígéretei nem lépnek mind azonnal hatályba. De az előkészület most kezdődik. Az a vállalat, amely már most felméri a kitettségét, digitalizálja a nyilvántartásait és beépíti az ISO-változásokat a folyamataiba, nem kap meglepetéseket.

Azok, akik kivárnak, ritkán nyernek ebben a játékban.

‍

Összefoglalás

A webinár hat stratégiai területet azonosított, amelyeken a hazai EHS-szakembereknek a következő 12–24 hónapban lépniük kell:

1. Intézményi változások követése – önálló minisztérium, szigorúbb tervezői felelősség

2. Valós idejű adatszolgáltatásra való felkészülés – különösen veszélyes üzemeknél

3. EPR és hulladékgazdálkodás újragondolása – a KSZGYSZ javaslatai alapján (Markó Csaba)

4. Energiahatékonyság – EED-transzpozíció, 1000 milliárd forintos pályázati lehetőségek

5. ISO 14001:2026 és IED 2.0 felkészülés – valódi rendszermódosítással, nem csak papíron

6. Vízhasználat auditálása – ipari vízkivétel, visszasajtolási kötelezettségek

A webinár teljes felvétele és a prezentáció is on-demand formában elérhető. Ha kérdésed van a denxpert platformmal kapcsolatban, vagy szeretnéd megnézni, hogyan kezeli a rendszer a fenti kihívásokat, foglalj egy ingyenes demót.

A denxpert EHS & ESG Menedzsment Platform az SZTFH által nyilvántartásba vett professzionális megoldás, amelyet 500+ vállalat használ 30+ országban.

‍