Zöld. Fenntartható. Környezetbarát. – Szeptember 27-től nem mindegy, mit írunk a termékre
Szeptember 27-től Magyarországon is jelentősen szigorodnak a vállalatok környezeti állításaira vonatkozó jogi szabályok. Az Európai Unió Empowering Consumers irányelvének hazai átültetése új korszakot nyit a zöld marketingben, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig egyértelművé tette: a hatálybalépést követően nem lesz türelmi idő az elvárások betartására.
Ha egy termék csomagolásán, online felületén vagy reklámjában eddig szerepelt a „környezetbarát”, „zöld” vagy „klímasemleges” jelző, az elvárások szintjén eddig is bizonyítékot igényelt. Szeptember 27-től azonban ez már konkrét, számon kérhető jogi kötelezettséggé válik, amely a legtöbb eddigi hatósági gyakorlatnál szigorúbb szankciókat vonhat maga után.
Mi az az EmpCo irányelv, és miért pont most aktuális?
A háttérben az Empowering Consumers for the Green Transition Directive, azaz a (EU) 2024/825 irányelv (EmpCo) áll, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2024. február
28-án fogadott el. Ez a jogszabály két meglévő fogyasztóvédelmi szabályozást módosít:
a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet (UCPD) és a fogyasztói jogok irányelvét.
Magyarországon az átültetés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) módosításával valósult meg a 2025. évi XCIV. törvénnyel, amelyet 2025. december 16-án hirdettek ki. A GVH 2026. szeptember 8-i közleményében külön hangsúlyozta a zéró türelmi idő elvét.
Az Fttv. 54/A. § szerint ezeket a szigorú rendelkezéseket a 2026. szeptember 27. napját követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében kell alkalmazni.
A GVH 2026. szeptember 8-i közleményében ugyanakkor külön hangsúlyozta a zéró türelmi idő elvét a megfelelést illetően.
Fontos különbség: Ne keverjük össze a Green Claims Directive-vel!
A szakmai sajtóban gyakran összemosódik két különböző jogszabály. A Green Claims Directive egy külön javaslat lett volna, amely előzetes, harmadik fél általi tanúsítást írt volna elő minden környezeti állításra – ezt a Bizottság 2025 júniusában visszavonni készült. Ez azonban semmilyen hatással nincs az EmpCo-ra: az EmpCo már elfogadott, hatályos jogszabály, amely a visszavonási vitától függetlenül lép életbe 2026. szeptember 27-én.
A „feketelista” bővül – és ez alapjaiban változtatja meg a mérlegelést
A legfontosabb technikai újdonság, hogy az Fttv. mellékletében található „feketelista” 12 új ponttal bővül. A feketelistás tényállások minden körülménytől függetlenül, automatikusan tisztességtelen gyakorlatnak minősülnek. A GVH-nak ilyenkor nem kell mérlegelnie, sem azt vizsgálnia, hogy a gyakorlat ténylegesen befolyásolta-e a fogyasztó döntését
– a jogalkotó ezt eleve vélelmezi.
Fontos pontosítás: ebből szigorúan véve csak 4 pont (a 36–39.) vonatkozik ténylegesen zöld/környezeti állításokra.
A fennmaradó 8 pontot (a 40., illetve a 41–47.) ugyanez a törvénycsomag vezeti be, de más témát szabályoznak: a 40. pont egy általános, nem kizárólag környezeti tárgyú tilalom,
a 41–47. pont pedig a termékek tartósságával, javíthatóságával és a tervezett elavulással foglalkozik. Ez utóbbi nyolc tehát nem greenwashing, hanem egy másik, az EmpCo által szintén szabályozott fogyasztóvédelmi terület – de mivel ugyanazon a napon, ugyanabban a törvényben lép hatályba, érdemes tudni róla.
Mi lesz konkrétan tiltott a zöld állítások terén? (36–39. pont)
Az alábbi négy pont adja a tényleges greenwashing-szabályozási kategóriákat:
36. pont – Nem tanúsított fenntarthatósági címke: Olyan címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be.
Saját címke csak akkor marad használható, ha a rendszer nyitott a versenytársak előtt, és egy tőle független jogi személy ellenőrzi.
37. pont – Alátámasztatlan általános környezeti állítás: A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a vállalkozás nem képes igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt (az I. típusú ökocímke-rendszerekhez
– pl. EU Ecolabel, Nordic Swan, Blue Angel – igazodó szinten).
38. pont – Részleges állítás kiterjesztése: A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének egésze tekintetében történő alkalmazása, ha az a terméknek csak egy adott aspektusára vagy a vállalkozás tevékenységének egy konkrét műveletére vonatkozik (például „újrahasznosított póló”, amikor valójában csak a varrás tartalmaz újrahasznosított anyagot).
39. pont – Kompenzáción alapuló klímasemlegesség: Annak állítása – a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése (carbon offset) alapján –, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre. Kizárólag a ténylegesen mért, valós életciklus-hatásra vonatkozó állítások maradnak megengedettek (érintve a „carbon neutral”, „CO₂-neutral” és „net zero” típusú termékállítások jó részét).
Kiemelt újdonság: A „környezetbarát jellegre vonatkozó állítás” fogalma kifejezett jogi meghatározást kap, és kiterjed a vizuális elemekre, valamint a márka- és terméknevekre is. Vagyis nemcsak a szövegre kell figyelni: egy zöld színvilág, egy levél-logó vagy egy „EcoLine” típusú terméknév ugyancsak környezeti állításnak minősülhet, és ugyanúgy alá kell tudni támasztani.
Kit érint a szabályozás, és hogyan lép fel a hatóság?
A szigorítás ágazat- és termékkategória-független – ezt a GVH kifejezetten hangsúlyozza.
A szabályozás minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely fogyasztók felé kommunikál környezeti állítást, függetlenül a kommunikációs csatornától (reklám, termékleírás, csomagolás, online felület). A vizsgálatok fókusza várhatóan a nagyobb piaci szereplőkre esik, de a kkv-szektor sincs kivételezve – a divatipar, az FMCG és a kiskereskedelem a közvetlen fogyasztói érintkezés miatt kiemelten exponált.
A GVH már 2024 januárjában publikált piacelemzést a zöld állításokról, amely rávilágított a zöld reklámüzenetek gyakori kétértelműségére és a fogyasztói tudatosság hiányosságaira.
a GVH az EmpCo hatálybalépését és a friss jogalkalmazási tapasztalatokat követően frissíti a „Zöld marketing útmutatóját”.
Milyen szankciókra kell számítani?
A szankciós keretek komoly pénzügyi kockázatot jelenthetnek a nem megfelelően felkészült cégek számára:
- Hazai fogyasztóvédelmi bírság: 100 millió forint feletti éves nettó árbevételű vállalkozásnál a bírság 1 millió forinttól az éves nettó árbevétel 5%-áig terjedhet, súlyos esetben akár 3 milliárd forintig. Kisebb árbevételű cégeknél a sáv 100 ezer
és 2 millió forint között mozog. - Határon átnyúló, uniós koordinált eljárás esetén: A bírság a nettó árbevétel legalább 4%-a, vagy ennek hiányában legalább 2 millió euró.
Miért stratégiai kérdés ez a compliance és az ESG csapatok számára?
Az EmpCo üzenete egyértelmű: minden zöld állítás mögött konkrét, ellenőrizhető és naprakész bizonyítéknak kell állnia. A marketingüzenetek hátterét a compliance- és ESG-csapatoknak kell adatokkal alátámasztaniuk.
Bár az irányelv elsődlegesen a B2C kommunikációra fókuszál, a B2B szereplőket is közvetve érinti: egy fogyasztói végtermékbe beépülő ipari alkatrész gyártójának is képesnek kell lennie arra, hogy hiteles, dokumentált fenntarthatósági adatokat biztosítson a partnereinek.
Mivel a szükséges adatok – így a hulladék-, energia-, kibocsátási és életciklus-elemzési (LCA) adatok – jellemzően az EHS-területeken állnak rendelkezésre, kulcsfontosságú a strukturált felkészülés a riportingra, valamint annak ellenőrzése, hogy minden környezeti állítás mögött ott van-e a bizonyító erejű alátámasztás.
Gyakorlati lépések 2026. szeptember 27. előtt
A határidőig érdemes végigmenni az alábbi pontokon:
- Van-e olyan „zöld” vagy „környezetbarát” állításunk, amely mögött nincs I. típusú ökocímke-szintű, dokumentált bizonyíték?
- Használunk-e „carbon neutral” vagy „klímasemleges” állítást, amely kizárólag kompenzáción, és nem valós kibocsátáscsökkentésen alapul?
- Tartalmaz-e a csomagolás vagy a márkanév olyan vizuális logót/elemet, amely nem független, ellenőrzött tanúsítási rendszerből származik?
- Előfordul-e olyan kommunikáció, amely egy résztulajdonságot az egész termékre általánosít?
- Kialakítottunk-e belső folyamatot arra, hogy minden új zöld állítás előtt a marketing egyeztessen a jogi, compliance és ESG területekkel?
Gyakran ismételt kérdések
Mikor lépnek életbe az EmpCo irányelv alapján módosított magyar szabályok?
2026. szeptember 27-től, átmeneti vagy türelmi időszak nélkül.
Mi a különbség az EmpCo irányelv és a Green Claims Directive között?
Az EmpCo (2024/825) elfogadott, hatályos jogszabály, amely szeptember 27-től alkalmazandó. A Green Claims Directive egy önálló, előzetes tanúsítást előíró javaslat volt, amelyet a Bizottság 2025 júniusában visszavonni készült; ennek sorsa nem befolyásolja az EmpCo hatályosulását.
Vonatkozik a szabályozás a B2B kommunikációra is?
Közvetlenül elsősorban a B2C kommunikációra vonatkozik, de közvetett hatása van a B2B szereplőkre is, mivel a fogyasztói végtermékbe beépülő komponensek gyártóinak alá kell tudniuk támasztani a végtermékre vonatkozó állításokat a teljes beszállítói láncból származó adatokkal.
Milyen bírságra számíthat egy vállalkozás jogsértés esetén?
Hazai eljárásban jellemzően az éves nettó árbevétel legfeljebb 5%-áig, illetve legfeljebb 3 milliárd forintig terjedő bírság szabható ki; határon átnyúló, uniós koordinált eljárásban a bírság legalább az árbevétel 4%-a, vagy legalább 2 millió euró.
Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Az adott vállalkozásra vonatkozó konkrét kockázatok és teendők felméréséhez javasolt jogi szakértő bevonása.
.png)
