Körforgásos gazdaság: ne a hulladék legyen a történet vége

A körforgásos gazdaság szabályai az elmúlt két hónapban egyszerre több fronton élesedtek. Augusztus 12. óta alkalmazandó az EU új csomagolási rendelete (PPWR), szeptember 27. óta pedig a zöldrefestés elleni EmpCo-irányelv hazai szabályai. A hulladékot termelő, csomagoló vagy környezeti állítást tevő cégeknek nem az a kérdés, hogy változnak-e a szabályok, hanem hogy az adataik bírják-e a tempót.

Ebben a helyzetben nyitotta meg kapuit idén másodszor Magyarország és a régió egyik legjelentősebb környezetipari szakkiállítása és üzleti fóruma, az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA. A 2026. október 7–9. között a HUNGEXPO-n zajló esemény a zöldipar és a körforgásos gazdaság hazai és nemzetközi találkozási pontja.

A döntéshozók, beruházók, kutatók és technológiafejlesztők mellett a denxpert is kiállított. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szervezésében, kiállítói partnerünkkel, az Aszálymegelőzési Intézettel (Drought Prevention Institute, DPI) közös standon mutattuk be digitális megfelelési és EHS-megoldásainkat.

‍

Fókuszban a rendszerszintű megújulás: Gajdos László miniszteri beszéde

A rendezvény kiemelt eseményeként Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter és a kiállítás fővédnöke, 2026. október 8-án nyitóelőadással indította a KSZGYSZ „Hulladéklerakás – végső megoldás?” konferenciáját. Beszédében elkötelezett, jövőbe mutató és pragmatikus szemléletmóddal világított rá a hazai zöldipar előtt álló feladatokra, hangsúlyozva a strukturális változások és az innováció elengedhetetlenségét.

Mi a körforgásos gazdaság lényege a miniszter szerint?

A körforgásos gazdaság lényege Gajdos László szerint az, hogy egy termék története ne a hulladékkal érjen véget. Beszédét egy hétköznapi termékkel kezdte: kitermelték hozzá a nyersanyagot, energiát használtak fel, legyártották, becsomagolták és elszállították. „Mi pedig megvettük, hazavittük, és nem csináltunk vele semmit”, hiszen eleve fölösleges volt.

Mit bizonyít a visszaváltási rendszer?

A visszaváltási rendszer azt bizonyítja, hogy a jól megtervezett rendszer gyorsan megváltoztatja a viselkedést. A miniszter szerint a 2024. január 1-jén indult kötelező visszaváltási rendszerben már az érintett italcsomagolások 90%-át visszaváltják. Ez azért érdekes, mert „nem lettünk két év alatt teljesen más emberek”. Nem a lakosság lett más, hanem a rendszer: egyszerű lett a szabály, elérhetővé vált a visszaváltás, és értéket kapott az, amit korábban sokan kidobtak.

„Ugyanezt kell elérnünk biohulladéknál, textilnél, papírnál és műanyagnál is” – tette hozzá. A négy anyagáram közül a biohulladékot tartja a legfontosabbnak, mert nehéz és nagy tömegű. Hogy mekkora a lemaradás, azt a hazai számok mutatják meg.

‍

Hol tart Magyarország a körforgásos gazdaságban?

Magyarország a körforgásos gazdaságban jelentős lemaradásban van. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2024-ben a települési hulladéknak csak az egyharmadát hasznosították, 53%-a lerakóba került. A hulladékokról szóló uniós keretirányelv szerint 2035-re a települési hulladék legalább 65%-át újrahasználatra kell előkészíteni vagy újra kell feldolgozni. A hulladéklerakókról szóló irányelv alapján ugyanekkorra legfeljebb 10% kerülhet lerakóba.

Miért vizsgálják felül a hulladékgazdálkodást?

A hazai hulladékgazdálkodást Gajdos László szerint azért vizsgálják felül, mert „az uniós célértékek teljesítése ma, a jelenlegi működés mellett nem biztosított”. A felülvizsgálat a koncessziós rendszerre is kiterjed. A célt pragmatikusan keretezte: „Nem egy szerződést vagy egy intézményt akarunk önmagáért megváltoztatni. Azt akarjuk megváltoztatni, ami nem működik elég jól.”

Mi lesz a régi hulladéklerakókkal?

A régi hulladéklerakók felszámolása Gajdos László szerint a reform egyik fő iránya: közel 900 lerakót már bezártak, de több száz helyszín még szakszerű rekultivációra vár. Egyes területeken a műszaki védelem hiánya miatt a talaj és a felszín alatti vizek is veszélybe kerültek. „Két irányban kell egyszerre dolgoznunk, fel kell számolnunk a múlt környezeti adósságát”, és közben olyan rendszert kell építeni, amely nem termel újat.

Mi a változás mércéje?

A miniszter három mondatban foglalta össze, mihez kell mérni a reformot:

„Kevesebb hulladék kerüljön lerakóba. Több anyag kerüljön vissza a gazdaságba. A lakosság számára legyen egyszerű a szelektív gyűjtés.”

Az első két mérce a vállalatok és a hulladékkezelők adataiból mérhető. A reform sikere ezért a cégek adatminőségén is múlik.

‍

Mit jelent az EU 2035-ös célkitűzése a magyar vállalatoknak?

Az EU 2035-ös célkitűzései a tagállamokat kötelezik, de a vállalatokon keresztül teljesülnek. A hulladékot termelő cégeknek ezért pontos, telephelyenkénti és nyomon követhető adatokra van szükségük arról, mennyi hulladék keletkezik náluk, és mennyi kerül lerakóba. A miniszter által sürgetett változás mérhetősége is ezeken az adatokon múlik.

Gajdos László szerint a hulladékgazdálkodás átalakításához az állam önmagában kevés: a mérnökök, kutatók, fejlesztők, valamint a magyar és külföldi vállalkozások tudására is szükség van. Ahogy fogalmazott: „Amit ma környezetvédelmi problémának nevezünk, és ahol mérnöki feladat van, ott innovációra, vállalkozásokra, tudásra és piacra is szükség van.” A lemaradás így azt is megmutatja, hol kell fejleszteni: több hulladékudvar, korszerű újrafeldolgozás és új technológiák kellenek. Ez pontosan az a terület, amelyen az ENVIRONTEC kiállítóinak nagy része dolgozik.

A miniszter szerint Magyarországnak most jelentős utat kell megtennie, és egyáltalán nem mindegy, hogyan. „Megvásárolhatjuk mások megoldásait, vagy létrehozhatunk sajátokat is.” Azt szeretné, ha a felzárkózás minél inkább hazai fejlesztésű, nemzetközileg is használható technológiákra épülne. „Ehhez pedig megvan a tudásunk.”

A miniszter derűs zárással búcsúzott. A tárcánál szerinte már a panaszoknak is külön „szelektív” gyűjtő jár, szerencsére pedig olyan is, amelybe a jó kívánságokat gyűjtik. Végül sikeres kiállítást kívánt minden résztvevőnek.

Milyen hulladékadatokat kell ma is vezetnie egy cégnek?

A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a hulladéktermelőnek telephelyenként és hulladéktípusonként kell nyilvántartást vezetnie, amely biztosítja a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét. Az éves adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő március 1.

Részletes adatszolgáltatás akkor kell, ha a telephelyen évente több mint 200 kg veszélyes, 2000 kg nem veszélyes vagy 5000 kg építési-bontási hulladék keletkezik. A szabályok a felülvizsgálat nyomán változhatnak is: ha követnéd őket, a havi EHS-jogszabályváltozás összefoglalónk felvételei segítenek.

‍

Mit mutattunk be az ENVIRONTEC 2026-on?

A miniszter által sürgetett mérés és adatszolgáltatás a vállalatoknál a mindennapi EHS-munkán múlik. Ezért a kiállítás mindhárom napján a teljes körű munka- és környezetvédelmi platformunkat mutattuk be a DPI-jal közös standunkon. A platform a hulladékgazdálkodástól a vegyianyag-nyilvántartáson át az EHS-jogszabálymegfelelésig egy helyen kezeli a telephelyi adatokat és feladatokat.

‍

‍

A szoftver nem válogatja szét helyetted a hulladékot. Abban viszont segít, hogy lásd, hol tart a vállalatod, mennyi hulladék keletkezik telephelyenként, hová kerül, és melyik kötelezettséged mikor esedékes. A jogszabályi célok elérése és a valós telephelyi adatok követése ma már nem Excel-táblák, hanem integrált EHS-rendszerek kérdése.

Továbbra is várunk mindenkit, aki kíváncsi a megoldásainkra. Ha a vállalati vízkockázatok is érdekelnek, a vízkockázatokról szóló kerekasztalunk felvételét bármikor visszanézheted.

‍

ENVIRONTEC 2026 dióhéjban

• Időpont és helyszín: 2026. október 7–9., HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ, E pavilon (Albertirsai út 10.)
• Társszervező: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)
• Fővédnök: Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter
• Kiemelt témák: körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és szennyvízkezelés, kármentesítés, levegőtisztaság-védelem, energiahatékonyság
• Bővebben: az ENVIRONTEC hivatalos oldalán

‍

Körforgásos gazdaság: mi a következő lépés?

Gajdos László beszédéből három üzenet marad meg. A lemaradás nagy, de mérhető: 53% lerakás a 2035-re megengedett legfeljebb 10% helyett. A jó rendszer gyorsan hat, ezt a visszaváltás már bizonyította. Az állam pedig egyedül kevés, a vállalatok adatai, tudása és fejlesztései is a megoldás részei.

A következő lépés a vállalatoknál a saját hulladékadatok rendbetétele: telephelyenként, nyomon követhetően, auditálható formában. Ebben segít a denxpert Hulladék menedzsment modulja, amelyet a saját folyamataidon is szívesen megmutatunk.

‍

‍

Nézd meg, hogyan segít a denxpert
Fogd össze egy platformon az EHS- és fenntarthatósági folyamataidat, adataidat és megfelelési feladataidat.
Ismerd meg a denxpertet

Kérj online konzultációt a szakértőinktől
Egy egyeztetésen a saját telephelyi hulladék- és EHS-folyamataidon mutatjuk meg, hol tartasz, és mi a következő lépés.
Beszélj egy szakértővel

‍