Amit a balesetek mögött nem látunk: pszichoszociális kockázatok az EHS gyakorlatban
A munkavállalók 45%-a ki van téve pszichoszociális kockázatnak
- Miért EHS-téma is: hogyan illeszkedik a pszichoszociális kockázat a munka- és tűzvédelem mellé, és miért nem csak a HR ügye
- Terhelésből baleset: hogyan vezet a pszichoszociális terhelés figyelmetlenséghez, hibázáshoz és üzemi balesethez
- Gyakorlati példák: valós esetek a kockázatértékelésből, mit lehetett volna tenni
- Cégre szabott módszertan digitálisan: könnyen kiértékelhető és dokumentálható felmérés, amely fejlesztési irányokat is ad
A pszichés terhelés ma már mérhető, kezelhető munkavédelmi kockázat
A munkavédelem és a tűzvédelem évtizedek óta jól kidolgozott terület, a pszichoszociális kockázatok viszont sokáig a HR és az EHS közötti senki földjén maradtak. Pedig a kettő nem választható szét: egy építkezésen, egy gépsor mellett vagy egy laborban a figyelmetlenség, a monotónia és a fáradtság ugyanúgy közvetlen baleseti tényező, mint a fizikai veszélyforrások. Az EU-OSHA OSH Pulse 2025 felmérése szerint a munkavállalók több mint 40%-a számol be súlyos időnyomásról, minden harmadik úgy érzi, hogy erőfeszítései észrevétlenek maradnak, közel 30%-uk pedig rossz együttműködést tapasztal, csupa olyan tényező, amely a hibázás és a baleset kockázatát növeli.
A prevenció itt is ugyanaz, mint bármely más EHS-kockázatnál: időben felismerni, mérni és kezelni. A kezeletlen terhelés ráadásul nem csak balesetben csapódik le, megjelenik hanyagságban, információ-visszatartásban és duplikált munkában is, a tartósan magas fluktuáció pedig a felhalmozott tudással együtt a biztonságos működés alapjait is elviszi. A legtöbb EHS-szakember fel tud idézni olyan balesetet, ahol utólag látszik, hogy a pszichés tényezőn múlt valami, a kérdés az, hogy miként lehet ezt időben felismerni, mielőtt baj lesz.
Ezen a webináron a Trust Capital szakértőivel közösen megmutatjuk:
- hogyan illeszkedik a pszichoszociális kockázatértékelés a meglévő munka- és tűzvédelmi rendszerbe, és hol kapcsolódik össze az EHS és a HR munkája
- milyen szerepe van egy ilyen felmérésnek a fizikai és mentális kockázatok együttes kezelésében
- gyakorlati példák a kockázatértékelésből, valós esetekkel
- hogyan épül fel egy tudományosan megalapozott (dán COPSOQ-kutatásra épülő), mégis cégre szabható módszertan, ahol csak azt kérdezzük meg, amire ténylegesen szükség van
Kiknek szól: Elsősorban EHS-szakembereknek és -vezetőknek, akik szeretnék megérteni, miért és hogyan tartozik ez a téma is a hatáskörükbe. Emellett hasznos HR-szakembereknek, ügyvezetőknek és beszerzési döntéshozóknak is, hiszen a pszichoszociális kockázat csak akkor kezelhető jól, ha az EHS és a HR egy közös felmérés mentén, együtt dolgozik rajta.
Szakértőink
.png)
