A konferencia 5 legfontosabb tanulsága
‍
1.  2027-es környezetvédelmi szabályozás: új hatósági és vállalati feladatok.
2.  EmpCo irányelv: szigorúbb követelmények a zöld állításokra.
3.  IED 2.0: változó ipari környezetvédelmi előírások.
4.  Vállalati felkészülés: környezetvédelmi szakértők bevonása már a
     döntés-előkészítésbe.
5.  Víz- és energiabiztonság: egyre fontosabb stratégiai és üzleti szempontok.
6.  A jogszabályi megfeleléshez együttműködés és átlátható folyamatok szükségesek.

Ipari környezetvédelem 2027: új hatóság, szigorodó elvárások és növekvő vállalati felelősség

Több új szabályozási követelmény, átalakuló hatósági rendszer, növekvő víz- és energiakockázatok: a magyar ipar környezetvédelmi feladatai egyre szorosabban kapcsolódnak a vállalatok hosszú távú működéséhez és versenyképességéhez.
A denxpert Ipari Környezetvédelem 2027 konferenciáján hatósági, szakmai szövetségi és vállalati szakemberek vitatták meg, milyen változásokra kell felkészülniük a hazai vállalatoknak.

2026. október 20-án a budapesti MagNet Házban rendeztük meg az Ipari Környezetvédelem 2027 című szakmai konferenciánkat, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai partnerségével.

A rendezvényt Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásában az új, 2027. január 1-jén felálló Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság tervezett feladatairól, a hatósági működés irányairól és a környezetvédelem aktuális kihívásairól beszélt.

A konferencia célja az volt, hogy a szabályozási változásokat ne csupán jogszabályi szinten vizsgáljuk meg, hanem a vállalati működés szempontjából is értelmezzük. A hatósági és szakmai nézőpontok mellett ezért kiemelt szerepet kaptak azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyek megmutatják, hogyan készülhetnek fel a vállalatok a 2027-es elvárásokra.

Több változás, ugyanazok a vállalati erőforrások

Az elmúlt hónapokban több jelentős szabályozási és intézményi változás alakította át a hazai ipar környezetvédelmi működési környezetét. Ezek közé tartozik az EmpCo irányelv hazai alkalmazása, a környezetvédelmi szankciórendszer módosítása,
az új országos környezetvédelmi főhatóság létrehozásának terve, valamint az ipari kibocsátásokról szóló uniós irányelv felülvizsgálatából eredő további feladatok.

2026. szeptember 27-től alkalmazandók az EmpCo irányelv ((EU) 2024/825) hazai átültetésével bevezetett, a környezeti állítások és a zöld marketing gyakorlatát szigorító fogyasztóvédelmi rendelkezések. A hazai szabályozás alapját többek között a 2025. évi XCIV. törvény, valamint a 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelet adja. A változások nagyobb körültekintést követelnek a vállalatoktól a termékekkel, szolgáltatásokkal és vállalati működéssel kapcsolatos környezeti állítások megfogalmazásában és alátámasztásában.
A vállalkozások számára a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság összefoglalója is hasznos támpontot nyújt az új követelmények értelmezéséhez.

Októberben a környezetvédelmi szankciórendszer módosításáról is új szabályozás jelent meg. A 280/2026. (X. 9.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési szabályokat, valamint a hulladékgazdálkodási bírságokra vonatkozó rendelkezéseket módosítja. A rendelet egyes esetekben emeli a kiszabható bírságok felső határát, és meghatározott körülmények között új bírságminimumot is bevezet.

Ezzel párhuzamosan 2027. január 1-jén megkezdi működését az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, amely országos hatáskörben lát majd el többek között környezetvédelmi, természetvédelmi, klímavédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat.

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv módosítása, az úgynevezett IED 2.0 ((EU) 2024/1785 irányelv) szintén további változásokat hoz. Az átültetés uniós határideje 2026. július 1. volt, a hazai szabályozás felülvizsgálata pedig több területen is új feladatokat jelent az érintett vállalatok számára.

Mindezek az elvárások jellemzően ugyanazokra a vállalati szakemberekre hárulnak,
miközben a környezetvédelmi feladatok egyre összetettebbé válnak.

Békés Anita, a denxpert szenior EHS szakértője így fogalmazott:
„Egyre bonyolultabb kérdésköröket kell a cégeknek megoldaniuk, olyanokat, amiket eddig az állam oldott meg.”

A konferencián tartott élő szavazás eredménye is a környezetvédelem növekvő összetettségére utalt. A résztvevők túlnyomó többsége ezt jelölte meg a legnehezebben kezelhető jogszabályi területként, megelőzve többek között az energiahatékonyságot,
a levegőtisztaság-védelmet és a katasztrófavédelmet.

A denxpert felhasználói adatai hasonló képet mutatnak: a cégenkénti kötelezettségek átlagos megoszlása alapján a környezetvédelmi kötelezettségek közel egyharmada még folyamatban van, vagy nem került kiértékelésre. A vállalati adatok alapján a leginkább rendezett területek közé az általános munkavédelem és a vízvédelem tartoznak.

A folyamatosan változó követelmények kezelése ezért nem csupán a jogszabályok ismeretét igényli. A vállalatoknak a kötelezettségeket a saját működésükhöz kell rendelniük, nyomon kell követniük a teljesítésüket, és biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolódó információk és feladatok
a megfelelő szakemberekhez jussanak el. A denxpert EHS-megoldásai a jogszabálykövetéstől
a feladat- és megfelelőségkezelésig támogatják ezeket a folyamatokat.

A környezetvédelmi szempontok már a beruházások tervezésénél megjelennek

Szücs-Winkler Róbert, a denxpert ügyvezetője szerint a környezetvédelmi szakemberek szerepe jelentősen átalakul. A jogszabályi elvárások egyre inkább hosszú távú, 2030-ig
és 2050-ig előretekintő gondolkodást követelnek, ezért a szakembereknek már a beruházási döntések előkészítésében is meghatározó szerepet kell vállalniuk.

A mérés, a határértékek betartása és a jelentéstétel továbbra is alapfeladat marad.
Ezek mellett azonban egyre fontosabbá válik annak vizsgálata is, hogy a vállalatok hosszú távon milyen környezeti feltételek között tudják fenntartani a működésüket.

Az előadásban hivatkozott Verdantix Global Corporate Survey 2026 felmérés 25 ország 24 iparágában működő vállalat 302 EHS-döntéshozójának válaszait dolgozta fel. Az eredmények szerint a szervezetek 73 százaléka tervez magasabb EHS-költségvetést 2027-re,
míg 66 százalékuk a képzésre fordított kiadásait is növelné. A konferencia résztvevőinek visszajelzései ugyanakkor arra utaltak, hogy a hazai vállalati tapasztalatok visszafogottabbak
a nemzetközi trendnél. A felmérés eredményei mindenesetre fontos hivatkozási alapot jelenthetnek a környezetvédelmi és EHS-fejlesztések vezetői támogatásának megszerzéséhez.

Kiemelt téma volt a vízkockázatok kérdése is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az EU területének átlagosan mintegy 30 százalékát érinti évente legalább egy negyedévben vízhiány.

A vállalatoknak ezért már nem elegendő azt vizsgálniuk, hogy rendelkeznek-e a szükséges vízjogi engedélyekkel. A hosszú távú tervezés során azt is mérlegelniük kell, hogy a következő évtizedekben rendelkezésre állnak-e majd a termeléshez szükséges vízkészletek. Egy húszéves élettartamú beruházásnál a vízellátás biztonsága ugyanúgy stratégiai szempont, mint az energiaárak vagy a munkaerő elérhetősége. A vízkockázatok kezelése így már nem kizárólag környezetvédelmi, hanem üzletmenet-folytonossági kérdés is.

A környezeti teljesítmény a vállalatok piaci pozíciójára is egyre közvetlenebb hatással van.
A nagy nemzetközi vevők egyre gyakrabban kérnek termékszintű környezeti adatokat, és beszállítói átvilágításaik során is értékelik partnereik környezeti teljesítményét. A megfelelő minőségű, visszakövethető környezeti adatok ezért a beszállítói kapcsolatok és az üzleti versenyképesség szempontjából is felértékelődnek.

Kerekasztal: hogyan jelennek meg a szabályozási változások a vállalati gyakorlatban?

A „Szabályozásból napi gyakorlat: hogyan készül fel egy magyar cég 2027-re?” című kerekasztal-beszélgetésen Dr. habil. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke, Dr. Torma András,
az Audi Hungaria Zrt. környezet- és energiamenedzsmentért felelős szakreferense, Mészáros Eszter, a Vincotech Hungaria Kft. EHS managere, valamint Opor Csaba, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. munka- és tűzvédelmi vezetője osztotta meg vállalati tapasztalatait.

A beszélgetés egyik központi témája az EmpCo irányelv vállalati kommunikációra gyakorolt hatása volt. Dr. Torma András szerint a vállalatok jelentősen alábecsülhetik az új követelményekből adódó feladatok mértékét. Az Audi Hungariánál szakemberek bevonásával vizsgálták felül a környezeti állításokat, és mesterséges intelligencián alapuló megoldást is alkalmaztak a vállalati honlap és kommunikációs anyagok áttekintésére. Az ellenőrzés során olyan problémák is felszínre kerültek, amelyekre előzetesen nem számítottak.

A vállalat ezért úgy döntött, hogy a 2020 óta kommunikált szén-dioxid-semlegességi állítását egyelőre nem népszerűsíti aktívan, amíg nem áll rendelkezésre a fogyasztóvédelmi követelményeknek is megfelelő, kellően alátámasztott megfogalmazás.
A tapasztalat jól mutatja, milyen nehézséget jelenthet a közérthető környezeti kommunikáció és az állításokat alátámasztó bizonyítékok bemutatása közötti egyensúly megteremtése.

Mészáros Eszter a Vincotech eltérő helyzetét mutatta be. Mivel a vállalat beépülő termékeket gyárt, a környezeti állítások kommunikációja náluk más formában merül fel.
Beszállítóként ugyanakkor fontos szerepet játszanak abban, hogy vevőik rendelkezésére bocsássák a saját környezeti állításaik alátámasztásához szükséges adatokat.

A résztvevők a nyári energia- és vízellátási kihívások tapasztalatait is megosztották.
Az Audi Hungariánál nagy energiafogyasztóként különösen fontos volt az energiafelhasználás csökkentése. Egy folyamatos gyártási működésű autóipari üzemben azonban az energiaellátás megszakítása komoly termelési és minőségi kockázatot jelenthet.
Egy lakkozóüzemben például akár több száz karosszéria is érintett lehet egy váratlan leállás következtében.

Az energiafelhasználás felülvizsgálata során ezért korábban nem alkalmazott működési megoldásokat is bevezettek. A préssorok hidraulikus rendszereit például korábban a műszakváltások alatti szünetekben is folyamatosan nyomás alatt tartották.
A leállításuk kezdetben műszaki problémákat okozott, a működés átalakítása azonban később jelentős, megawattórás nagyságrendű energiamegtakarítást eredményezett.

A vízellátás biztonsága szintén fontos kérdésként jelent meg: az Audi Hungaria rendelkezésére álló tartalék vízkészletek a vállalat beszámolója szerint körülbelül félórányi termelés fedezésére elegendők.

A Vincotechnél a tisztatér fenntartása jelenti az egyik legnagyobb energiaigényt.
A nyári hőhullám idején ezért a tisztatéri paraméterek megengedett tűréstartományát is felülvizsgálták. A következő lehetséges fejlesztési irányt az energiatárolás jelenti.

Az ANY Biztonsági Nyomdánál egy üzem energetikai korszerűsítése – a nyílászárók cseréje,
a szigetelés javítása és a kazáncsere – több mint 50 százalékkal csökkentette a gázfelhasználást.

A vállalati példák közös tanulsága, hogy az energia- és vízkockázatok kezelése nem feltétlenül kizárólag új beruházásokat igényel. A meglévő folyamatok felülvizsgálata és a korábban nem alkalmazott működési megoldások bevezetése is jelentős eredményeket hozhat.

A kerekasztalon az IED 2.0-hoz kapcsolódó változások is szóba kerültek.
Dr. Ágoston Csaba egy kevésbé tárgyalt, de több vállalatot érintő kérdésre hívta fel a figyelmet: az irányelv módosított környezetszennyezési fogalma kifejezetten nevesíti a szaghatással járó kibocsátásokat is.

A hazai levegővédelmi szabályozás már jelenleg is tartalmazza a bűz fogalmát, az uniós változások átültetése azonban további szabályozási és gyakorlati kérdéseket vethet fel.
A kapcsolódó hazai rendelkezések egyik fontos hivatkozási pontja a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről. Ágoston Csaba az érintett tevékenységek körének bővülésére is felhívta a figyelmet, különösen bizonyos méretű állattartó telepek esetében.

A jelenlegi magyar szabályozás tiltja a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelését. A KSZGYSZ elnöke szerint a gyakorlati alkalmazás során ennek értelmezése és ellenőrzése is kihívásokat jelenthet. Példaként a német és osztrák gyakorlatot említette,
ahol a szaghatás bizonyos időbeli és területi feltételek mellett történő értékelése életszerűbb megközelítést kínálhat.

A beszélgetés végén a környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása és a vezetői támogatás megszerzése került előtérbe. Opor Csaba tapasztalata szerint a jogszabályban előírt feladatokra a vállalatok jellemzően biztosítanak forrást, a nagyobb kihívást inkább a működés fejlesztését szolgáló beruházások finanszírozása jelenti. Ehhez hosszú távú munka szükséges: a környezetvédelmi és munkavédelmi szakembereknek már a tervezési folyamatok korai szakaszában be kell kapcsolódniuk a döntésekbe, hogy ne csak utólag kelljen módosítani egy-egy beruházást vagy gyártási folyamatot.

A menedzsment számára a folyamategyszerűsítés, a hatékonyságjavítás és a költségmegtakarítás gyakran meggyőzőbb érv, mint önmagában a bírságok vagy a balesetek kockázata. Dr. Torma András két további szempontot emelt ki: a környezeti, politikai és szabályozási kockázatok figyelembevételét a logisztikai döntésekben, valamint az életciklusköltség-alapú szemlélet erősítését a beszerzéseknél. Utóbbi azt jelenti,
hogy a vállalatok ne kizárólag a beszerzési árat, hanem egy termék vagy berendezés teljes élettartama alatt felmerülő költségeket is vegyék figyelembe.

A szakmai párbeszéd a felkészülés része

A konferenciát a hazai piacon több mint húsz éve jelen lévő, EHS- és ESG-megfelelőségi megoldásokat fejlesztő denxpert szervezte. Célunk, hogy a szoftveres megoldások mellett szakmai tudásmegosztással is támogassuk a vállalatokat a változó környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények kezelésében.

A denxpert 2026-ban több mint 30 magyar, angol és német nyelvű webináriumot szervezett, amelyeken több mint 1400-an vettek részt élőben. A felvételeket további több mint 2000 felhasználó tekintette meg.

A rendezvény két konkrét további együttműködési lehetőségnek is teret adott.
Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes államtitkár vállalta, hogy a konferenciát követően írásban beérkező szakmai kérdések megválaszolásában közreműködik. Emellett nyitottságát fejezte ki arra, hogy a minisztérium szakemberei előzetes egyeztetés alapján vállalatokhoz is ellátogassanak, hogy megismerjék azok környezetvédelmi működését és gyakorlati kihívásait.
Az ilyen látogatások célja nem hatósági ellenőrzés, hanem a vállalati tapasztalatok és a napi gyakorlat megismerése lenne. Az érdeklődő vállalatok összegyűjtését a denxpert vállalta.

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a 2027-es változásokra való felkészülés nem kizárólag a vállalatok belső feladata. A hatóságok, a szakmai szervezetek
és a vállalatok közötti folyamatos párbeszéd, valamint a gyakorlati tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az új elvárások kezelhető és tervezhető feladatokká váljanak.

‍

EHS-jogszabályváltozások: a denxpert szakmai tájékoztatói

A változó jogszabályi környezetben a naprakész információ és a vállalati feladatok következetes nyomon követése egyaránt fontos. A denxpert rendszeres, ingyenes webinárokon foglalja össze a legfontosabb hazai EHS-jogszabályváltozásokat,
és bemutatja azok vállalati gyakorlatra gyakorolt hatásait.

A következő alkalmak részletei és a korábbi előadások felvételei a denxpert webinárjai között érhetők el.

Ha szeretnéd átláthatóbban kezelni a vállalatod EHS-kötelezettségeit, ismerd meg a denxpert EHS-megoldásait, amelyek a jogszabálykövetést, a megfelelőség nyomon követését és a kapcsolódó vállalati folyamatok kezelését támogatják.

‍