EHS megfelelés 2026-ban: mit jelentenek az új EU-s szabályozások a cégeknek?

EHS megfelelés 2026-ban: hogyan készüljenek fel a vállalatok az új EU-s kötelezettségekre?

A 2026–27-es időszak sok vállalat számára lesz vízválasztó az EHS megfelelés szempontjából. Az Európai Unió három nagy irányelve – az IED 2.0, az EED III és a PPWR – egyszerre lép be a mindennapi működésbe, és olyan mélységű technológiai, energiahatékonysági és csomagolási elvárásokat hoz, amelyek mellett már nem elég „szinten tartani” a megfelelést. A világ régóta beszél az ipari kibocsátások csökkentéséről és az energiahatékonyság javításáról, de most érünk el oda, hogy mindez kézzelfogható, kötelező és ellenőrizhető lesz.

A kérdés már nem az, hogy szükséges-e felkészülni, hanem az, hogy a vállalat EHS megfelelése mennyire lesz fenntartható, auditálható és skálázható a következő két évben.

Mert a 2026-os év ott kopogtat az ajtón.

ED 2.0 – amikor az engedélyezés technológiai döntéseket kényszerít ki

Az Ipari Kibocsátások Irányelve (IED 2.0) az EU 2050-es klímasemlegességi és nulla szennyezési céljainak egyik legfontosabb sarokköve. A felülvizsgált irányelv nem csupán az IPPC rendszer szigorítása: valójában teljesen új pályára helyezi az engedélyezést és az ipari technológiák jövőjét.

Miről szól az IED 2.0?

A kibocsátási határértékeket mostantól a BAT-következtetések szigorúbb oldalán kell meghatározni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a „megúszós”, elavult megoldások kora lejárt. Sok vállalat technológiai ugrásra kényszerül – nem papíron, hanem a gyártósoron.

A környezetirányítási rendszerek (KIR) is fókuszba kerülnek. Kötelezővé válik a KIR olyan részeinek alkalmazása, amelyek kockázatelemzést, környezeti célkitűzéseket és releváns BAT referenciaértékeket tartalmaznak. Ráadásul a rendszer bizonyos dokumentumait nyilvánosan, online elérhetővé kell tenni.

Ez egyértelműen jelzi, hogy az EU a jövőben nemcsak a hatóságok felé elvárja az átláthatóságot, hanem a társadalom felé is.

A vállalatoknak 2050-ig ipari átalakítási tervet kell készíteniük. Ez a dokumentum nem pusztán egy stratégiai feljegyzés: konkrét lépések, beruházások, környezeti teljesítménycélok és fejlesztési irányok összessége, amely a tiszta, erőforrás-hatékony és körforgásos működés felé mutat.

A körforgásos követelmények, vízfelhasználási hatékonyság, valamint a kártérítési rendelkezések tovább erősítik a megfelelés súlyát. A sérülő egészségért való jogi felelősség új dimenziót ad a nemmegfelelés következményeinek.

Kik lesznek érintettek?

A direktíva hatálya alá tartozó létesítmények száma megnő, és kiterjesztődik új, nagy hatású ágazatokra.

Mi a Menetrend?

Az IED 2.0 tehát nem csupán előírás – vállalati működést formáló keretrendszer.
És ebben a keretben az EHS megfelelés már nem adminisztrációs kérdés, hanem stratégiai döntés.

EED III – energiahatékonyság, ami már nem csak „ajánlás”

Az EU Energiahatékonysági Irányelve (EED III) a Fit for 55 és a Green Deal egyik legfontosabb pillére. A cél, hogy 2030-ra az EU energiafelhasználása legalább 11,7 százalékkal csökkenjen a 2020-as becsült szinthez képest – úgy, hogy ehhez minden tagállamnak és minden nagy energiafogyasztónak hozzá kell járulnia.

Ez már önmagában hatalmas feladat, de a mód, ahogy a vállalatoknak ezt teljesíteniük kell, még nagyobb változást hoz.

Miről szól az EED III?

A nagyvállalatok számára rendszeres energiaaudit vagy ISO 50001 működtetése kötelező. A közszféra példamutatási kötelezettsége pedig az épületfelújításoktól a közbeszerzésekig hat.

Fontos újdonság, hogy a Szigorított EKR 2025 májusától kizárja számos eddig elfogadott beavatkozás auditálhatóságát. Ez sok energiamegtakarítási projektet tesz újragondolandóvá.

És ami a legfontosabb:
az EED már nem csak a nagyvállalatokat érinti. A közepes és akár kisebb energiafogyasztású KKV-k is könnyen a szabályozás hatálya alá eshetnek, ha elérik a szakreferensi küszöböt. Emellett az energiakereskedelmi szereplők és az adatközpontok is egyre erősebb felügyelet alá kerülnek.

Kikre terjed ki az új szabályozás?

Nem csupán a nagyvállalatokat érinti, hanem a közepes és akár kisebb energiafogyasztású KKV-kat is, amennyiben elérik a szakreferensi kötelezettség küszöbét. Emellett az energiakereskedelemben és az adatközpontok üzemeltetésében részt vevő vállalatok is a szabályozás hatálya alá tartoznak. ​

Mi a nemmegfelelés következménye?

A nemmegfelelés következményei sem elhanyagolhatók:
bírságok, hatósági intézkedések, támogatások elvesztése, versenyhátrány, reputációs kockázat.

Az irányelv menetrendje

A vállalatok számára tehát az EED III nem opcionális fejlesztési terv:
konkrét, határidőhöz kötött, ellenőrizhető működési kötelezettség.

Mi a Vállalat feladata?

A feladatok világosak:

• Érintettség vizsgálata
• Auditor vagy ISO 50001 szakértő bevonása
• Energiaaudit elkészítése
• Fejlesztési prioritások meghatározása
• Jelentések benyújtása
• Rendszeres fejlesztések
• ISO 50001 tanúsítás legkésőbb 2026 október 10-ig

És itt érkezünk el a magyar vállalatok egyik legnagyobb kihívásához:
a folyamatok hiánya.
Sok helyen még mindig a „papírgyűjtős” logika él, miközben az EU-s irányelvek egyértelműen a beépített, folyamatos, mérhető és auditálható rendszerek irányába tolják a megfelelést.

PPWR – új korszak a csomagolásban

Mit szabályoz pontosan a PPWR?

A csomagolási és csomagolási hulladékra vonatkozó rendelet (PPWR) az EU egyik legátfogóbb, teljes ágazatokat érintő előírása. A cél kettős:

• Egységes követelmények az EU teljes területén
• A csomagolási hulladék radikális csökkentése

A PPWR kötelező szabályokat fektet le a csomagolások:

• Tervezésére
• Újrafelhasználhatóságára
• Újrahasznosíthatóságára
• Címkézésére
• Betétdíjas rendszereire
• Gyártói felelősségi kötelezettségeire

A tagállami implementációk között lesznek eltérések, de a fő elvárások mindenhol kötelezőek.

Az érintettek köre széles: a gyártóktól a csomagolóanyag-előállítókon át a kereskedőkig.
Az ütemezés pedig szigorú:

Kiknek szól a PPWR?

A PPWR egyértelműen jelzi:
a csomagolás többé nem designkérdés, hanem megfelelési kérdés.

Milyen implementációs ütemtervre kell számítani?

Mit jelent mindez a vállalatoknak valójában?

Kötelezettségből stratégiai lehetőség

A három EU-s jogszabály közös üzenete:
a megfelelés többé nem kampányjellegű tevékenység, hanem folyamatos működési rendszer.

‍
„Nem kötelezettség, hanem üzleti lehetőség.”

                                                  — Szűcs-Winkler Róbert, denxpert CEO

‍

És valóban:
Az energiaaudit például csak egy pillanatfelvétel a vállalat energiahasználatáról.
Egy ISO 50001 vagy ISO 14001 alapú rendszer viszont beépül a működésbe.
A technológiai fejlesztések, a körforgásos működés, az energiahatékonysági beruházások vagy az ipari átalakítási tervek hosszú távon versenyelőnyt jelentenek – akkor is, ha ma még költségnek tűnnek.

Miért nem elég a „papírgyűjtős” működés?

A hazai vállalatok legnagyobb megfelelési hiánya sokszor nem a szakmai tudásban van, hanem a folyamatosságban.
Ebben a „papírgyűjtésben bízó” rutinban, amelyet az új EU-irányelvek már nem engednek meg.

Aki 2026-ban szeretné elkezdeni az átállást, az elkésett.
A tervezést most kell beépíteni a vállalati költségvetésbe, működésbe és döntéshozatalba.

Hogyan segít ebben a denxpert?

A három irányelv közös terhe a komplexitás.
A megfelelés egyszerre technológiai, energetikai, körforgásos és dokumentációs kérdés, amely több telephelyet, több országot és több szakmai területet érint.

A denxpert pont ezt oldja meg.

Jogszabálykövetés valós időben
Nem kell külön adatbázisokból, hatósági oldalakról és szakmai hírlevelekből összerakni az EU-s változásokat.

Audit-ready dokumentáció
Az IED, EED és PPWR által elvárt bizonyítékok, nyomon követési pontok és dokumentumok automatikusan rendszerezhetők.

ISO- és EMAS-kompatibilis működés
A KIR és energiairányítási elvárások beépíthetők és integrálhatók a platformon keresztül.

Kockázatelemzés és feladatkiosztás
A megfelelés státusza telephelyenként, üzletáganként, felelőshöz kötve kezelhető.

Digitalizált működés papírhalmok helyett
A vállalat működése nem darabolódik tovább excel-táblákra és e-mail láncokra.

A digitalizáció nem megspórolható: a jogszabályok sem engedik meg.

‍

Miért most kell lépni?

A 2026–27-es EHS kihívások nem egyik napról a másikra érkeznek, de a hatásuk annál nagyobb lesz.
Technológiai beruházások, engedélyezési folyamatok, energiahatékonysági fejlesztések, csomagolási rendszerek átállítása – mind időigényes, komplex és több szereplőt érintő feladat.

Az EHS megfelelés ebben a környezetben már nem egy pipálható rubrika, hanem egy olyan stratégiai kérdés, amely a vállalat versenyképességét is meghatározza.

Aki időben kezdi el a tervezést, az nyer.
Aki késik, az fizikailag sem fog tudni alkalmazkodni a határidőkhöz.

Most van itt az idő, hogy a vállalatok átgondolják:
hogyan épül be a megfelelés a működésbe – nem 2026-ban, hanem már ma.