Az ESG-törvény gyakorlati alkalmazása

2025-ben új szakaszhoz érkezik az ESG-törvény, amely a vállalatok fenntarthatósági és kockázatkezelési gyakorlatát alapjaiban érinti. Ez az útmutató nemcsak a kötelező adatszolgáltatás és beszállítói kockázatkezelés lépéseit tárgyalja, hanem a megfelelési folyamat gyakorlati megvalósítására is útmutatást ad. A szabályok ismerete csupán a kiindulópont – a valódi kihívás a gyakorlati megvalósításban rejlik.

1. Az ESG törvény célja és keretrendszere

„Az ESG törvény célja, hogy az ESG kockázatok azonosítása és kezelése a vállalatirányítás, a stratégiai döntéshozatal részévé váljon.”

A cél nem csak az, hogy legyen egy újabb kötelezettség a polcon, hanem hogy az ESG szempontok valódi részei legyenek a vállalati gondolkodásnak és a napi döntéseknek.

• Belső felelősségi és ellenőrzési keretrendszer kialakítása,
• A saját működés ESG-szempontú átvilágítása,
• Beszállítók kockázati értékelése és ellenőrzése,
• Megelőző és korrekciós intézkedések implementálása.

Ehhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik az SZTFH felé, amelynek célja a vállalatok ESG teljesítményének átláthatóvá tétele.

2. Tervezett jogszabály-módosítások – mire érdemes felkészülni?

A tervezett módosításokról már korábban részletesen írtunk ebben a blogban, most az alkalmazás gyakorlati oldalára koncentrálunk.

A legfontosabb változások:

A jövőben csak a meghatározott iparágakban működő, 90 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, 500 főnél több alkalmazottal bíró vállalatokra vonatkozik a kötelezettség. Emellett a közérdekű kkv-k kikerülnek a szabályozás hatálya alól.

A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig mentesülnek az adatbekérés alól, később pedig csak akkor lehet tőlük adatot kérni, ha rendelkeznek állami ESG-minősítéssel. A szankcionálási kötelezettségek is enyhülnek: kockázatos beszállítókkal szemben nem lesz kötelező a kapcsolat megszakítása.

Az előaudit kötelezettség megszűnik, és az ESG beszámolót a 2024–2026-os üzleti évekre nem kell sem benyújtani, sem közzétenni az SZTFH felé.

3. Beszállítói kockázatkezelés lépésről lépésre

3.1 Nyilvántartás

Első lépésként a vállalatoknak össze kell állítaniuk egy naprakész beszállítói nyilvántartást, amely tartalmazza az alapadatokat és az ESG szempontok szerint releváns információkat – iparág, régió, tevékenység, elérhetőség és pénzügyi adatok.

‍

3.2 Előminősítés

A beszállítók előzetes kockázati szűrésénél az értéklánc azon részeire kell koncentrálni, ahol várhatóan lényeges negatív hatások jelentkezhetnek. Fontos szempontok:

• az iparági kockázatok,
• a földrajzi kitettség,
• a beszállító tevékenységének jelentősége (pl. nyersanyagarány),
• az ESG adatok átláthatósága.

Például:

• Mikrovállalat (0 pont), Kis (1 pont), Közép (2 pont), Nagy (3 pont)
• OECD ország (1 pont) vs. Non-OECD Ázsia (3 pont)
• Klímaintenzív iparág (3 pont) vs. alacsony kockázatú iparág (0 pont)

3.3 Kockázatértékelés

A potenciálisan kockázatos beszállítókat kérdőív segítségével kell értékelni. A kérdőívek többféle kérdéstípust tartalmaznak – számszerű, igen/nem típusú, kifejtős válaszokat is. Az egyes válaszok pontrendszer alapján kerülnek értékelésre, az E, S, G témák súlyozásával.

Vannak úgynevezett „red flag” válaszok (például: nincs klímastratégia, magas ÜHG kibocsátás), amelyek azonnali további elemzést igényelnek.

4. Az adatszolgáltató szerepe – kinek mi a feladata?

A törvény nem részletezi az adatkezelési módszertant, de a siker kulcsa a világosan kialakított adatkezelési stratégia:

• pontosan definiált felelősségi körök az adatbekérésre és feldolgozásra,
• meghatározott adatminőségi követelmények,
• megfelelő IT- és szoftveres háttér az auditálható adatkezeléshez.

Az ideális megközelítés: évente egyszer strukturált ESG kérdőív kitöltése, amelyet a vállalat a partnereivel is meg tud osztani.

5. A denxpert szoftver szerepe a megfelelésben

A denxpert szoftver nemcsak az ESG-törvény elvárásainak felel meg, hanem kézzelfogható segítséget nyújt a napi feladatokban is. A rendszer egyszerűvé teszi az adatszolgáltatást, és leveszi a válladról az adminisztratív terhek nagy részét. Mit kapsz vele?

• mind a 12 SZTFH kérdőív kezelését és automatikus kiküldését a megfelelő beszállítóknak,
• beépített előminősítési és kockázatelemzési funkciókat,
• integrált panaszkezelési rendszert,
• gyors negyedéves adatexportot,
• API-integrációt és egyedi IP-korlátozási lehetőséget.

Egy jó rendszer nemcsak a jogszabályokat tartja szem előtt, hanem a te mindennapjaidat is könnyebbé teszi. A denxpertnél pont erre törekszünk.

6. Q&A – A legfontosabb kérdések és válaszok

Sok kérdés érkezett a webinár során, íme a leggyakoribbak:

Mi van, ha nem vagyunk a törvény hatálya alá esők?

Önkéntes alapon is lehet adatot gyűjteni és ESG megfelelésre törekedni, de jogszabályi kötelezettség hiányában ez nem kötelező.

Mikortól kell a mikro- és kisvállalatoktól adatot kérni?

2027. június 30-ig nem lehet adatot kérni, utána is csak akkor, ha van állami ESG-minősítésük.

Eltérhetünk az SZTFH kérdőíveitől?

Nem. Az előminősítés során is kizárólag az SZTFH által jóváhagyott kérdéseket lehet használni.

Vonatkozik-e ránk a CSRD is?

A CSRD egy külön EU-s szabályozás, amely más kötelezettségeket ír elő. Ha a vállalat a CSRD hatálya alá esik, annak is meg kell felelnie.

Mi a helyzet a "stop the clockkal"?

A CSRD alkalmazásában 2 éves késés várható az EU szinten, de a magyar ESG törvényt ez nem érinti.

7. Összegzés: Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ESG-törvény alkalmazása összetett, de strukturált megközelítéssel kezelhető. A siker kulcsa a jól dokumentált, digitálisan támogatott megfelelési folyamat:

• átlátható beszállítói nyilvántartás,
• előminősítés iparág, régió és kockázati szint szerint,
• ESG kérdőívek alkalmazása,
• eredmények elemzése, intézkedések meghozatala.

Aki időben elkezdi a felkészülést, versenyelőnyre tehet szert: stabilabb partnerek, erősebb piaci megítélés és hatékonyabb kockázatkezelés válik elérhetővé.

Ha szeretnéd jobban megérteni, hogyan segít ebben a denxpert szoftver, vagy szeretnéd visszanézni a webinárt, vedd fel velünk a kapcsolatot.

‍

‍