ESG megfelelés 2025-ben: beszállítói kockázatok áttekintése

Az ESG-törvény gyakorlati alkalmazása

2025-ben új szakaszhoz érkezik az ESG-törvény, amely a vállalatok fenntarthatósági és kockázatkezelési gyakorlatát alapjaiban érinti. Ez az anyag áttekintést ad az ESG törvény alkalmazásának főbb gyakorlati szempontjairól. A szabályok ismerete csupán a kiindulópont – a valódi kihívás a gyakorlati megvalósításban rejlik.

1. Az ESG törvény célja és keretrendszere

„Az ESG törvény célja, hogy az ESG kockázatok azonosítása és kezelése a vállalatirányítás, a stratégiai döntéshozatal részévé váljon.”

A cél nem csak az, hogy legyen egy újabb kötelezettség a polcon, hanem hogy az ESG szempontok valódi részei legyenek a vállalati gondolkodásnak és a napi döntéseknek.

• Belső felelősségi és ellenőrzési keretrendszer kialakítása,
• A saját működés ESG-szempontú átvilágítása,
• Beszállítók kockázati értékelése és ellenőrzése,
• Megelőző és korrekciós intézkedések implementálása.

Ehhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik az SZTFH felé, amelynek célja a vállalatok ESG teljesítményének átláthatóvá tétele.

2. Tervezett jogszabály-módosítások – mire érdemes felkészülni?

A tervezett módosításokról már korábban részletesen írtunk ebben a blogban, most az alkalmazás gyakorlati oldalára koncentrálunk.

A legfontosabb változások:

A jövőben csak a meghatározott iparágakban működő, 90 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, 500 főnél több alkalmazottal bíró vállalatokra vonatkozik a kötelezettség. Emellett a közérdekű kkv-k kikerülnek a szabályozás hatálya alól.

A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig mentesülnek az adatbekérés alól, később pedig csak akkor lehet tőlük adatot kérni, ha rendelkeznek állami ESG-minősítéssel. A szankcionálási kötelezettségek is enyhülnek: kockázatos beszállítókkal szemben nem lesz kötelező a kapcsolat megszakítása.

Az előaudit kötelezettség megszűnik, és az ESG beszámolót a 2024–2026-os üzleti évekre nem kell sem benyújtani, sem közzétenni az SZTFH felé.

3. Beszállítói kockázatkezelés – tipikus megközelítések

3.1 Nyilvántartás

Első lépésként a vállalatoknak össze kell állítaniuk egy naprakész beszállítói nyilvántartást, amely tartalmazza az alapadatokat és az ESG szempontok szerint releváns információkat – iparág, régió, tevékenység, elérhetőség és pénzügyi adatok.

‍

3.2 Előminősítés

A beszállítók előzetes kockázati szűrésénél az értéklánc azon részeire kell koncentrálni, ahol várhatóan lényeges negatív hatások jelentkezhetnek. Fontos szempontok:

• az iparági kockázatok,
• a földrajzi kitettség,
• a beszállító tevékenységének jelentősége (pl. nyersanyagarány),
• az ESG adatok átláthatósága.

Például:

• Mikrovállalat (0 pont), Kis (1 pont), Közép (2 pont), Nagy (3 pont)
• OECD ország (1 pont) vs. Non-OECD Ázsia (3 pont)
• Klímaintenzív iparág (3 pont) vs. alacsony kockázatú iparág (0 pont)

3.3 Kockázatértékelés

A potenciálisan kockázatos beszállítókat kérdőív segítségével kell értékelni. A kérdőívek többféle kérdéstípust tartalmaznak – számszerű, igen/nem típusú, kifejtős válaszokat is. Az egyes válaszok pontrendszer alapján kerülnek értékelésre, az E, S, G témák súlyozásával.

Vannak úgynevezett „red flag” válaszok (például: nincs klímastratégia, magas ÜHG kibocsátás), amelyek azonnali további elemzést igényelnek.

4. Az adatszolgáltató szerepe – kinek mi a feladata?

A törvény nem részletezi az adatkezelési módszertant, de a siker kulcsa a világosan kialakított adatkezelési stratégia:

• pontosan definiált felelősségi körök az adatbekérésre és feldolgozásra,
• meghatározott adatminőségi követelmények,
• megfelelő IT- és szoftveres háttér az auditálható adatkezeléshez.

Az ideális megközelítés: évente egyszer strukturált ESG kérdőív kitöltése, amelyet a vállalat a partnereivel is meg tud osztani.

5. A denxpert szoftver szerepe a megfelelésben

A denxpert ESG szoftver digitális eszközt biztosít az ESG-hez kapcsolódó adatok kezeléséhez és a beszállítói kérdőívek adminisztrációjához.

• mind a 12 SZTFH kérdőív kezelését és automatikus kiküldését a megfelelő beszállítóknak,
• beépített előminősítési és kockázatelemzési funkciókat,
• integrált panaszkezelési rendszert,
• gyors negyedéves adatexportot,
• API-integrációt és egyedi IP-korlátozási lehetőséget.

Egy jó rendszer nemcsak a jogszabályokat tartja szem előtt, hanem a te mindennapjaidat is könnyebbé teszi. A denxpertnél pont erre törekszünk.

‍

6. Kötelező-e ESG szoftvert használni?

Igen. "Az ESG törvény hatálya alá tartozó kötelezett vállalkozások esetében a kockázatkezelési rendszer ESG szoftveres támogatás nélkül nem működtethető, így az ESG törvény szerinti megfelelés biztosítása érdekében az ESG szoftver alkalmazása a hatályos jogszabályi előírások alapján kötelező.

Az ESG szoftver elsődleges célja az ellátási lánc átvilágításának támogatása, az ESG kockázatok elemzése és kezelése, valamint az ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adatgyűjtési, adatkezelési és teljesítményértékelési folyamatok biztosítása. Az ESG szoftver megfelelő informatikai és adatbiztonsági védelemmel kell, hogy rendelkezzen, amelyet a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő kiberbiztonsági intézkedések és tanúsítások támasztanak alá. A kötelezett vállalkozás kizárólag a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által nyilvántartásba vett ESG szoftvert alkalmazhat. " - SZTFH GYIK

‍

7. Q&A – A legfontosabb kérdések és válaszok

Sok kérdés érkezett a webinár során, íme a leggyakoribbak:

Mi van, ha nem vagyunk a törvény hatálya alá esők?

Önkéntes alapon is lehet adatot gyűjteni és ESG megfelelésre törekedni, de jogszabályi kötelezettség hiányában ez nem kötelező.

Mikortól kell a mikro- és kisvállalatoktól adatot kérni?

2027. június 30-ig nem lehet adatot kérni, utána is csak akkor, ha van állami ESG-minősítésük.

Eltérhetünk az SZTFH kérdőíveitől?

Nem. Az előminősítés során is kizárólag az SZTFH által jóváhagyott kérdéseket lehet használni.

Vonatkozik-e ránk a CSRD is?

A CSRD egy külön EU-s szabályozás, amely más kötelezettségeket ír elő. Ha a vállalat a CSRD hatálya alá esik, annak is meg kell felelnie.

Mi a helyzet a "stop the clockkal"?

A CSRD alkalmazásában 2 éves késés várható az EU szinten, de a magyar ESG törvényt ez nem érinti.

8. Összegzés: Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ESG-törvény alkalmazása összetett, de strukturált megközelítéssel kezelhető. A siker kulcsa a jól dokumentált, digitálisan támogatott megfelelési folyamat:

• átlátható beszállítói nyilvántartás,
• előminősítés iparág, régió és kockázati szint szerint,
• ESG kérdőívek alkalmazása,
• eredmények elemzése, intézkedések meghozatala.

Aki időben elkezdi a felkészülést, versenyelőnyre tehet szert: stabilabb partnerek, erősebb piaci megítélés és hatékonyabb kockázatkezelés válik elérhetővé.

Ha szeretnéd jobban megérteni, hogyan segít ebben a denxpert szoftver, vagy szeretnéd visszanézni a webinárt, vedd fel velünk a kapcsolatot.

‍

Jogi nyilatkozat: A fenti tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül ESG tanácsadásnak vagy hivatalos jogértelmezésnek. Az itt megfogalmazott állítások a denxpert szakértői csapatának szakmai véleményét tükrözik.

‍

‍