ESG törvény és tanúsítás: gyakorlati megfelelés az első év tapasztalataival

ESG Törvény a gyakorlatban: amit tudni kell a kockázatkezelési rendszer felépítéséről

Az ESG törvény Magyarországon 2024-ben lépett hatályba, és idén már a második körös kötelezetteknek is működő kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük. A denxpert 2026 februárjában megrendezett szakmai eseményén, amelyen az SZTFH, a Grant Thornton és a Richter Gedeon Gyógyszergyár képviselői vettek részt, egyértelművé vált: az ESG-jelentés elkészítése csupán a jéghegy csúcsa. A valódikihívás a mögöttes rendszer dokumentált, folyamatos és auditálható üzemeltetése.

‍

Miért több az ESG törvény betartásapuszta adminisztrációnál?

Sokan abból az illúzióból indulnak ki, hogyaz ESG törvény teljesítése elsősorban egy éves riportálási feladat: összerak avállalat egy ESG-jelentést, beküldi, és kész. A valóság ezzel szemben egészen más.

A 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) ésa végrehajtására kiadott 13/2024. SZTFH-rendelet a kockázatalapú megközelítésthelyezi a középpontba. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettnek nem csupán be kell számolniaa fenntarthatósági teljesítményéről, hanem be kell tudnia mutatni, hogyan azonosítja,értékeli és kezeli az ESG-kockázatokat – saját működésében és az értékláncában (a közvetlen szállítói kapcsolatokat ideértve).

‍

Latorcai Zsombor Loránd, az SZTFH ESG hatósági főosztályvezetője, a konferencián egyértelműen fogalmazott: az ESG-törvény nema "zöldre festésről" szól. A hangsúly a működő kockázatkezelési rendszeren van.

‍

Lenne értelme az ESG törvényszerinti átvilágításnak jogszabály nélkül is?

A kerekasztal egyik alapvető kérdése azvolt: ha nem lenne ESG törvény,  akkor islenne-e értelme a beszállítók ESG-alapú kockázati átvilágításának?

A vállalati oldal tapasztalatai szerint aválasz egyértelműen igen.

A Richter Gedeonnál a beszállítói kérdőívés kockázatértékelés már az ESG törvény előtt is szerves részét képezte avállalat beszerzési és fenntarthatósági stratégiájának. A mostani rendszerannyiban jelent változást, hogy az eddigi működés még strukturáltabbá vált, és formális kockázatkezelési keretbe került. A cél azonban korábban sem csak a megfelelés volt, hanem az, hogy a vállalat átlátható képet kapjon a beszállítóilánc kockázatairól.

Ez stratégiai szempontból több okból isfontos:

• a beszállítói lánc reputációs kockázatot hordoz,
• a környezeti éstársadalmi hiányosságok üzletmeneti zavart okozhatnak,
• a globális vállalatcsoportok egyre inkább elvárják az ESG-alapú kontrollt a beszállítói oldalon is.

A beszállítói átvilágítás tehát nem újvállalati gyakorlatot hozott létre, hanem egy már létező kockázatkezelésilogikát formalizált. Az ESG törvény ezt a működést egységes keretek közé tereli,és dokumentált, auditálható formában írja elő.

‍

Hol akad el a gyakorlatban az ESGtörvény szerinti megfelelés?

1. Hiányzóadatokból kell gazdálkodni

Az egyik legnagyobb gyakorlati kihívás nemaz ESG adatok gyűjtése, hanem a beszállítói alapadatok hiánya. Számosvállalatnál azt feltételezték, hogy rendelkezésre állnak azok azalapinformációk, amelyek alapján eldönthető, mely partnereket szükséges ESG szempontbólis felmérni.
Agyakorlatban azonban gyakran még az olyan alapvető adatok sem érhetők elrendszerezetten, mint a beszállító mérete, országa, iparága vagy a felelőskapcsolattartó személye. Ezek az információk sokszor különböző rendszerekben,eltérő nyilvántartásokban vagy egyáltalán nem dokumentált formában léteznek.

Ezek hiányában az előminősítés sem könnyű:a vállalat nem tudja kockázati szempontból priorizálni a beszállítóit éseldönteni, kik azok, akiknél indokolt az ESG kérdőív kiküldése. A beszállítóialapadatok rendszerezése ezért sok szervezetnél az ESG megfelelési folyamategyik első és meglepően időigényes lépésévé vált.

2.Alacsony beszállítói válaszadási arány

A hatósági tapasztalat szerint abeszállítói kérdőívek válaszadási aránya az első évben körülbelül 10% volt. Ezkomoly kockázatot jelent a rendszer hatékonyságára nézve.

A Richter Gedeon szakértőiáltal javasolt intézkedések a beszállítók bevonásával kapcsolatosan:

• a kérdőív kitöltésének kérése már a szerződéskötésifolyamat során, még a partner végleges kiválasztása előtt,
• személyesmegkeresés a kulcsbeszállítók esetében,
• a beszerzési terület aktív bevonása a kommunikációba, rövidtájékoztató anyag csatolása a kérdőív céljáról és a kitöltés jelentőségéről,célzott kiküldés a kockázati szempontból releváns beszállítók számára.

‍

Belső felelősségvállalás stratégia vs. fenntarthatóságistratégia

Az egyik leggyakrabban félreértett elem az ESG törvény kapcsán a belső felelősségvállalás stratégia. Sokan összetévesztik a nyilvánosan kommunikált fenntarthatósági stratégiával, holott a kettő nemugyanaz.

A belső felelősségvállalási stratégia meghatározza, hogy ki miért felel a fenntarthatósági kérdésekben, milyen célokat tűztek ki (akár olyanokat is, amelyek nem publikusak) és hogyan kapcsolódnak ezek a vállalat operatív folyamataihoz. Az SZTFH 22 oldalas útmutatót tett közre ennek értelmezéséhez, amelyet érdemes részletesen tanulmányozni.

Ez is azon kötelezettségek közé tartozik,amelyeket ugyan nem kell automatikusan beküldeni a hatósághoz, de célzott ellenőrzés esetén a hatóság vizsgálhatja, hogy határidőre elkészült-e.

‍

Mit ellenőriz az SZTFH, és hogyan lehet felkészülni?

A hatóság szempontjából az ellenőrzés fókuszpontjai a következők: kijelöltek-e felelős személyeket, rendelkeznek-e panaszkezelési eljárással, elkészült-e az ESG-jelentés és tanúsíttatták-e azt, elkészült-e a fenntarthatósági stratégia, kiküldték-e a szállítói kérdőíveket, és akérdőívek megfeleltek-e a tartalmi és formai elvárásoknak.

Fontos az ESG-jelentés tartalmi ellenőrzésea tanúsítók kötelezettsége, nem a hatóságé. Az SZTFH a kockázatkezelési folyamat meglétét, dokumentáltságát és a kötelezettségek teljesítését ellenőrizheti.

‍

Lehet-e extra kérdéseket hozzáadniaz ESG kérdőívhez?

A konferencián több kérdés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok kiegészíthetik-e az ESG törvény szerinti beszállítói kérdőívet saját kérdésekkel. A jogszabály alapján a hivatalos kérdőív tartalma nem bővíthető, ugyanakkor az SZTFH egyedi esetekben adhat iránymutatást az ilyen helyzetekre.

A hatóság hangsúlyozta, hogy általános mentességeket vagy kivételeket nem adnak, de a vállalatok konkrét kérdéseivel kapcsolatban nyitottak az egyeztetésre és több esetben is sor került szakmai konzultációra.

A Richter Gedeon megoldása jól mutatja,hogyan kezelhető ez a helyzet a gyakorlatban. A vállalat különválasztotta az ESG törvény szerinti kérdőívet a saját beszállítói minősítési és compliance kérdéseitől. Az SZTFH kérdőívből a számukra lényeges kérdéseket teszik fel, míg az egyéb, például minőségügyi, biztonsági vagy iparági információkat más beszerzési vagy beszállítói értékelési folyamatok során gyűjtik be.

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalat a jogszabályi keretek betartása mellett továbbra is hozzájusson minden olyan információhoz, amely a beszállítói kockázatok értékeléséhez szükséges.

‍

ESG törvény és szoftverhasználat

A hatósági álláspont szerint a beszállítói átvilágítás csak akkreditált, megfelelő adatbiztonsági garanciákkal rendelkező szoftverrel végezhető el.

Mire jó valójában az ESG-szoftver, és hol illeszkedik a folyamatba?

‍

‍

Az SZTFH álláspontja szerint az ESG-szoftver szerepe elsősorban adatbiztonsági természetű. Mivel a kötelezett vállalat nemcsak a saját adataival, hanem a beszállítói adatvagyonnal is gazdálkodik, megfelelő biztonságigaranciák szükségesek. Az akkreditált szoftvereknek ezért meg kell felelniük a vonatkozó kiberbiztonsági elvárásoknak.

‍

A gyakorlatban ugyanakkor a szoftverek ennél szélesebb szerepet is betölthetnek: támogathatják például a beszállítók előminősítését, a kérdőívek kiküldését és a beérkező válaszok kiértékelését is. A fenntarthatósági vezetők számára ez azt jelenti, hogy az ESG törvény nemcsak szakmai, hanem IT-governance kérdés is.

‍

‍

Stratégiai tanulságok az ESG szakmaidélelőttről

Az ESG törvény teljesítése nem egy egyszeri projekt, hanem egy folyamatosan üzemeltetett rendszer. A legfontosabb tanulságok, amelyeket a denxpert konferencia szakmai vitái megerősítettek:

1. Az ESG-jelentés a folyamat végeredménye, nem a kiindulópontja. Először épüljönfel a kockázatkezelési rendszer, és a dokumentált működésből követk ezzen a jelentés, nem fordítva.
2. A tanúsítással ne várjon senki az utolsó pillanatra. A tanúsítói kapacitások szűkösek, a folyamat időigényes, és a 45 napos ellenőrzési szakasz nem a felkészülés ideje.
3. A szállítói kérdőívezést célzottan, felkészített kapcsolattartással ajánlott végezni.
4. A beszállítói alapadatok nem feltétlenül automatikusan elérhetők. Az adatgyűjtési folyamatot fel kell építeni, és folyamatosan karban kell tartani. Ez szervezeti döntések, felelős személyek és rendszeres munkavégzés nélkül nem működik.
5. Az SZTFH elérhető. A hatóság maga ajánlja fel a partneri viszonyt: a konkrét, egyedi kérdésekre érdemi választ ad. Akinek jogértelmezési kérdése van, nehabozzon felkeresni őket.

Az ESG törvény nem a papírgyártásról szól. Azok a vállalatok, amelyek ezt valódir endszerépítési feladatként kezelik, nemcsak a megfelelési kockázatot csökkentik, hanem valóban értékes, vissza csatolható adatot nyernek az ellátási láncuk és asaját kockázati profiljuk megértéséhez.

‍

Miért érdemes most lépni?

Az ESG törvény teljesítése nem egy egyszeri adminisztratív feladat, hanem egy működő kockázatkezelési rendszer felépítését jelenti. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb kihívást nema jelentés elkészítése, hanem az adatok, a felelősségi körök és a beszállítói folyamatok rendszerszintű megszervezése jelenti.

Azok a vállalatok járnak előnyben, amelyek már most elkezdik a beszállítói alapadatok rendezését, a kockázati előminősítési folyamat kialakítását, valamint az adatgyűjtési és dokumentációs rendszer stabilizálását. A korai felkészülés nemcsak a megfelelési kockázatot csökkenti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a vállalat valós képet kapjon azellátási lánc kockázatairól és saját működésének fenntarthatósági hatásairól.

‍

‍

‍

Jogi nyilatkozat: A fenti tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül ESG tanácsadásnak vagy hivatalos jogértelmezésnek. Az itt megfogalmazott állítások a denxpert szakértői csapatának szakmai véleményét tükrözik.

‍