ESG törvény és kockázatértékelés – gyakorlati útmutató a megfeleléshez

Az ESG törvény sokaknak egy bonyolult, jogi útvesztőnek tűnhet. De ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy valójában a célja egyszerű és világos. Nem másról szól, mint hogy a vállalatok felelősségteljesebben működjenek, átláthatóbbá váljon a kockázatkezelésük, és a döntéshozatal középpontjába kerüljenek a fenntarthatósági tényezök.

A szeptember 18-i webinárunkon szakértőink nemcsak tisztázták a jogszabály körüli bizonytalanságokat, hanem lépésről lépésre bemutatták, hogyan lehet a ránk ruházott feladatokat valódi értékteremtő módon elvégezni. Az alábbi összefoglalóban minden részletet megtalálsz, amit egy felelős nagyvállalatnak tudnia kell az ESG törvényről és az ESG kockázatértékelés folyamatáról.

Kikre vonatkozik az ESG törvény?

A törvény hatálya több lépcsőben lép életbe:

2025-től: a tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozik, amennyiben az előző két üzleti évben teljesítik a következő feltételeket:

• mérlegfőösszeg meghaladja a 10 milliárd forintot  
• nettó árbevétel meghaladja a 20 milliárd forintot  
• vagy a foglalkoztatottak száma több mint 500 fő  

2026-tól: további nagyvállalatokra, ha az előző két üzleti évben:

• nettó árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot
• több mint 500 főt foglalkoztatnak
• meghatározott iparágakban működnek  

Más szóval, nemcsak a legnagyobb piaci szereplőkre vonatkozik, hanem fokozatosan egyre szélesebb körű kötelezettséget teremt a magyar gazdaságban.

Fontos határidők, amiket érdemes fejben tartani

Az ESG törvény egyik legfontosabb üzenete: a megfelelés nem egy egyszeri vizsga, amit „le lehet tudni”. Folyamatos feladat, amit rendszeresen frissíteni kell.

Éves ESG beszámoló: az üzleti év végét követő 6 hónapon belül kötelező elkészíteni. 2028-tól ezt nyilvánosságra is kell hozni, de addig elegendő, ha a vállalatnál rendelkezésre áll, és az SZTFH ellenőrzés esetén be tudja mutatni.

Éves ESG kockázatértékelés: legalább 12 havonta egyszer minden hatály alá eső vállalkozásnak el kell végeznie.

Rendszeres felülvizsgálat: a kockázatértékelést és a kapcsolódó intézkedéseket a változó körülményekhez igazítva frissíteni kell.

Adatszolgáltatás: az adott negyedévben kitöltött kérdőíveket be kell nyújtani az SZTFH-nak – és nem szabad elfelejteni, hogy a más cégek által küldött kérdőívekre is válaszolni kell.

Adatkérés – kitől és hogyan?

Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy kitől lehet egyáltalán ESG adatot kérni. A legújabb rendelet szerint ugyanis már büntetés is járhat, ha nem megfelelő cégeket keresünk meg.

A jelenlegi szabályozás alapján:

• Nagyvállalatoktól kötelezően kérhetők ESG adatok.
• Középvállalatok 2027. június 30-ig önkéntesen szolgáltathatnak adatot – egy meglehetősen különleges jogi kategória.
• Mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig tilos ESG adatot kérni.
• Fontos korlátozás: csak az SZTFH kérdőívben szereplő adatokat lehet bekérni. Kiegészíteni nem szabad – legfeljebb szűkíteni.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nemcsak gyűjteniük kell az adatokat, hanem nagyon pontosan is kell tudniuk, kitől és mit kérhetnek.

Hogyan azonosítsuk és értékeljük a kockázatokat?

Ahogy minden fenntarthatósági szabályozás középpontjában, úgy az ESG törvény szívében is a due diligence áll. Magyarul „kellő gondosságként” fordítják, de a legtöbben mégis az angol kifejezést használják, mert rövidebb, kifejezőbb és pontosabban adja vissza a lényeget.

A due diligence folyamattal kapcsolatban 3 dolgot érdemes szem előtt tartani:

Megelőzés-fókuszú: nem azért csináljuk, hogy legyen egy újabb dosszié a polcon, hanem hogy elkerüljük a környezetre, a társadalomra és az emberekre gyakorolt negatív hatásokat.

Kockázatalapú: a legsúlyosabb és legvalószínűbb hatásokkal kell kezdeni. Emberi jogi kérdések esetén a súlyosság az elsődleges szempont.

Arányos: a vizsgálat mélysége a cég méretétől, iparágától és ellátási láncban betöltött szerepétől függ.

A due diligence nem egy kipipálható feladat, hanem egy folyamatos, helyzetre szabott gondolkodásmód.

Kockázatok és hatások az ESG-ben

Az ESG törvény nem mindig egyértelműen különbözteti meg a hatásokat (például környezetszennyezés vagy üvegházhatású gázok kibocsátása) és a kockázatokat (például pénzügyi veszteség). A webináron Anna említett egy példát: képzeljünk el egy alföldi dinnyetermesztőt. Ha az Alföld elsivatagosodik, a termelés ellehetetlenül, ami közvetlenül komoly pénzügyi veszteséget eredményez.

A hangsúly mindig a negatív hatások bekövetkezésének megelőzésén van – nem a pénzügyi jelentőségen. Ez különbözteti meg leginkább a CSRD kettős lényegesség elemzésétől, ahol mindkét dimenziót együttesen kell vizsgálni.

Előminősítés és kockázati tényezők

Az ESG kockázatértékelés első lépése az átfogó előzetes kockázatfeltárás, amelynek célja, hogy képet kapjunk arról, hogy mely működési területek és beszállítók hordozzák a legjelentősebb ESG kockázatokat.  

Ehhez érdemes különféle forrásokat használni: pénzügyi és fenntarthatósági jelentéseket, nemzetközi minősítők értékeléseit, elemző intézetek és kormányzati tanulmányokat, iparági összehasonlításokat, emissziós és vízstressz adatbázisokat.

A fő kockázati tényezők:

Szektor: nagy környezeti lábnyomú vagy emberi jogi visszaélésekkel terhelt ágazatok.

Elhelyezkedés: gyenge jogrendszerű, korrupcióval vagy vízhiánnyal küzdő országok, konfliktusos területek.

Termék: olyan termékek, amelyek előállítása eleve nagy környezeti terheléssel jár.

Cégspecifikus tényezők: korábbi visszaélések, gyenge vállalatirányítás.

És itt jön a fontos tanulság: nem minden beszállítót kell ugyanolyan mélyen vizsgálni. Minél nagyobb a potenciális kockázat, annál alaposabb vizsgálat indokolt.

Mélyebb vizsgálati módszerek

A részletes feltárás során több módszert is alkalmazhatunk:

• helyszíni auditok és ellenőrzések,
• kérdőívek (az SZTFH különösen ezt hangsúlyozza),
• munkavállalói interjúk, fókuszcsoportok,
• dokumentumellenőrzések (policy-k, tanúsítványok),
• civil szervezetekkel való konzultációk.

Az így kapott adatokból kockázatleltár készíthető, amelyben priorizálni kell, mely kockázatok igényelnek azonnali kezelést.

Adatszolgáltatás és a denxpert ESG Szoftver

Az ESG törvény szerint a kérdőívek kiküldésére két lehetőség van: manuálisan, postai úton keresztül, vagy az SZTFH által hivatalosan nyilvántartásba vett szoftveren keresztül. A postai megoldás azonban nem kevés fejfájással járhat, hiszen lassú, költséges és nehezen követhető.

Ezzel szemben a denxpert piacvezető ESG szoftvere – amelyet az SZTFH hivatalosan is nyilvántart – gyors, átlátható és biztonságos megoldást kínál. Segítségével a vállalatok egyszerűen teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket, miközben elkerülhetik a felesleges idő- és erőforráspazarlást.  

Összegzés

Az ESG törvény nem adminisztratív nyűg, hanem lehetőség a vállalatok számára, hogy felelősebb, átláthatóbb és hosszú távon fenntarthatóbb működést alakítsanak ki. Az ESG kockázatértékelés ennek központi eleme: egy olyan eszköz, amely segít időben felismerni a problémákat, és megelőzni a komolyabb következményeket. Lehet, hogy elsőre „vizsgadrukknak” tűnik a feladat, de valójában egy folyamatos tanulási folyamat – és minél előbb belevágunk, annál könnyebb lesz a gyakorlatban.

‍